Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Somogyi Dezső András: Gróf Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter nemzetépítő érdemei a Sárospataki Református Főiskoláért
Gróf Klebesberg Kuno jutott el a főépülethez, majd a tápintézetben volt a fogadó ünnep kölcsönös jövőbe ívelő szónoklatokkal. Az ott egybehangzottak eredője közös akaratra a 400 éves 1931-es évfordulóra összegzett fejlesztések aktivizáló ereje áthatotta minden kulturális nemzeti előre menetelben érdekelt vezető perspektivikus és mindennapos munkáját. Az akkori időkben az angolszász nemzetek felé történő többoldalú nyitás érdekében éppen a miniszter kiinduló elképzelése volt: ösztöndíjasok küldése, nyelvtanári képzése és a hazai oktatásba történő bekapcsolásuk. A miniszter tudta, hogy a Főiskola múlt által kapott gyökerei a nehéz időben is új erőt adnak a méltó folytatásra. Trianon országcsonkító hatása nagyban bénította a természetes növen- dékgyűjtő-terület elvesztésével, a jogakadémia megszűnésével a Főiskola életét. A Tiszáninneni Egyházkerület kénytelen volt elviselni a Főiskolához tartozó Tanítóképző állami fennhatóság alá kerülését, mivel az iskola javai többségének elvesztésével és a nemes adományok devalválódásával a mindenkori szociális alapérzülettel, szegények iskolájából maga is szegénységbe jutott. Mérföldkő lett a miniszter 1828. június 13-ai látogatása. Janka Károly lelkészi gondnok beszédéből kiragadva: ...’’Nagyméltóságodat itt egy négyszázados kultúrvár örök ifjúsága várja: mind-mind a hit, a szabadság, a nemzeti eszmény, a művelődés és embe- ries érzület lelkes katonája.” ...’’Arra kérjük, hogy vezéri szeme a hiányokat lássa meg.” ...”Az Úrnak napja ez! Hála legyen érte a nagykegyelmű Istennek!...,, A főépület Imatermébe vezető ősi falépcsőkön fiú- és leánycserkészek sorfala köszöntötte. Az Imateremben Elekes Imre közigazgató mondott beszédet. Panaszosan sóhajtó szfinxként és egykor bujdosásra ítélt Főiskola, nagy múltjával őszintén kereste a jelen és jövő perspektíváit. A külföldet megjárt oskola mesterei a nyugati népek kultúráit a helvét religió és a magyar nemzeti érzés szűrőjén keresztül adták át a nemzetnek. Ebben a letörtségben a lelkek formálásának és a fizikai erő edzésének előterébe helyezésével az ősi pedagógiai múltra építve keresték a kiutat és az előrejutást. A miniszter nemzetmentő törekvése egybevágott a pataki Főiskola nemzeti kultúr-nevelő bázisként történő kifejlesztésével. Király Zoltán főiskolai szénior beszédében kiemelte, hogy mennyi magyar érték veszett el a Felvidéken, Erdélyben, hogy nyugaton és délvidéken az ott rekedt intézményekben. ...’’Igazolva látjuk, hogy' Nagyméltóságod a sárospataki református Főiskolát 400 éves múltjára és mindenkori jelentőségére való tekintettel a neki megfelelő, őt megillető magaslatra emeli. ...” A miniszter válaszában elmondta: ...”az a meggyőződés hat át, hogy modern haladás csak történelmi alapon lehetséges, a fejlődés a magyar nemzetre nézve csak abban az esetben lesz gyümölcsöt hozható, hogyha a vallásos és hazafias gondolat össze tud szövődni a modern fejlődés szükségleteivel. És hol valósulhat meg a kultúrpolitikának ez a követelése jobban, mint itt, ahol immár négyszáz év óta imádják az Istent, szeretik a 41
