Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás és Jósiás

Enghy Sándor mert, vagy szándékosan hagyta figyelmen kívül mindazt, amit a törvény a bérek kifizetéséről írt. Abban ugyanis nem csupán a bérért dolgozó mun­kás kifizetése volt fontos,27 hanem szegénysége miatt munkája napján kellett kifizetni őt (5Móz 24,14-15). Jójákim uralkodását fösvénység és brutalitás jellemezte, mivel csak nyereségen járt az esze, ezért ártatlan vért is készvolt ontani, nem riadva vissza jogtalanságtól és erőszaktól sem (jer 22,17). Jósiás ennek éppen az ellenkezője volt, vagyis azt tette, amit egy igazságos királytól népe elvárhat (jer 22,3). így bizonyította be jósiás, hogy ő ismerte az Urat. O megcselekedte akaratát, ezt tanúsította a szegény, míg fiai csődöt mondtak ebben a tekintetben. Három hónapig uralkodó idősebb fiáról Jóáházról (Sallum) Jere­miás könyve írja meg fogságra hurcolását és ott bekövetkező halálát (jer 22,10-12). Ezékiel könyvéből is ráillik annak a vérszomjas ifjú oroszlán­nak a leírása, mely tanulja, hogy kell zsákmányt ejteni, sőt embert is eszik (Ez 19,3). Ha mindazt amit az eddig említett, Jósiásra vonatkozó forrá­sokból tudunk, összehasonlítjuk Zofóniás könyvével, nyilvánvalóvá válik, hogy nincs ellentmondás a kettő között, sőt az egyik alátámasztja, meg­erősíti a másik mondanivalóját. Ezt a következők bizonyítják: Jósiásról Zof 1,1 után már nem hallunk semmit. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az uralkodó királyt nem említi a szöveg sem a világi, sem a nép vallási vezetői között, vagyis J ahve nem talál benne olyasmit, ami miatt felelősségre kell őt vonni azokkal együtt, akik hivatalukban visszaélést követtek el. Nem említi a királyt, csupán a fejedelmeket28, a király fiait,29 a bírákat (3,3), a prófétákat (3,4) és a papokat (3,4). Lehetett volna a király is a próféta kritikájának tárgya. Ha talált volna okot, bizo­nyára megemlíti őt, amikor az udvar tagjait kritizálja. Ha ezt nem teszi, az nyilván azért van, mert Zofóniás nem találja bűnösnek a királyt. Ez a helyzet a szociális szférában is. Ha Zofóniás látta volna a király felelőssé­géből adódó problémákat, biztos szóvá tette volna azokat, mint fiai eseté­ben. jósiás élete azonban azt mutatta, hogy' élt azzal a lehetőséggel, melyet Hulda felkínált az igazság és alázat keresésében, hogy az lehessen egyben számára a katasztrófa elkerülésének útja is (Zof 2,3; 2Kir 22,19; Am 5,14- 15). Jahve keresése nem elmélet volt csupán Jóslásnak, hanem az igazság és alázat konkrét, gyakorlati keresése, mely Jeremiás szerint jahve tettek­ben megmutatkozó igaz ismeretét illusztrálja (jer 22,15-16). jósiás maga­tartása pont az ellentéte annak, ami miatt Jeruzsálemnek ítéletre kell jutnia (Zof 2,3; 3,2). Amikor Jósiás odafigyelt az elnyomottak, szegények jogaira 27 pöiirrK*? - 5Móz 24,14 - oppress, extort — elnyom, zsarol - Lexicon in Veteris Testamenti Libros i.m. 744. Az Úrral való kapcsolat következménye az a magatartás, amelyből a munkaadó dolgozója is ért. 28Dntsn -i,8 T ­NQ -i,8 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom