Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - ELŐADÁS - Dr. Ágoston István György: Részletek a parókiális könyvtáralapítás történetéből
Dr. Ágoston István György tanulmányában.18 Mai erőtlenségeink ennek az elvnek a figyelmen kívül hagyása miatt alakultak ki. Orvoslásának indoka: semper reformari! Varga Zsigmond: Az ókori keleti kutatások hatása c. 1915-ben látott napvilágot a XII-XIII. kötet. Ezt követően a belmisszió kiváló dokumentumot kapott Forgács Gyula : A belmisszió és cura pastoralis kézikönyve c. munkájában, amely a XIV. kötetben megjelent műve. Ez „biztos alapot jelentett a további építésre ... sok helyütt töredékességében vagy vázlatszerűségében is nagy méretű mű...” — értékelte a kiadványt Tóth Endre professzor.19 Aztán sorban egymás után jelentek meg folyamatosan az értékesebbnél- értékesebb teológiai művek kiváló tudós professzorok tollából. Olyanok, amelyek a gyülekezeti lelkipásztori munkában jelentős segítségül szolgálhatnak a lelkipásztorok részére, úgy a lelkigondozás, mint a gyermekmunka területén. Sőt még gyülekezeti éneklés kérdéskörét is átölelte egy igen szakszerű, tárgyszerű és lélekből táplálkozott kiadvány. A XX. század második negyedében a teológus képzésnek is elengedhetetlen eszközeivé léptek elő ezek a kiváló tanulmányok. Egyes szaktárgyaknál kollokviumi és vizsgaanyagként szerepeltek. 1965-ig a Parochiális Könyvtár gondozásában XXVII. kötet jelent meg igen változatos teológiai tudományok tárgykörből. A teológiai tudományágak változatos területét ölelték fel a megjelent művek. Sőt olyan értékes segédkönyvek kiadására is vállalkozott, amely régi vágyként élt a szívekben. Ilyen volt pl. a Bibliai Lexikon kiadása 1931-ben. A Parochiális Könyvtár legutolsó kötete, Kálvin János Zsidókhoz írt levelének kommentárja 1965-ben került kiadásra. A második világháború utáni kiadványok a korábbi díszes külső formájukból vesztettek ugyan, de belső tartalmuk színvonala nem csökkent. A Parochiális Könyvtárbizottság ügyét és terveit szívükön hordozók éppen úgy, mint 365 évvel korábban a „Bibliás Fejedelem,, I. Rákóczi György sem csupán divatból, vagy könyvgyűjtő szenvedélyből ösztönözte és támogatta a hitet építő, tévedéseket kiigazító kiadványok beszerzését és megjelentetését. Maga is kivette részét azok használásából, olvasásából, tanulmányozásából és forgalmazásából. I. Rákóczi György fiának írja 1644. március 26-án kelt levelében: ’’Kálvin Institutiojából is magyarul küldj egyet!” A Magyarországi Református Egyház vezető testületének Parochiális Könyvtárbizottsága az első kötetek megjelenése óta, a mutatkozó szükséglet kielégítését szolgálta. Vállalkozott a felmerülő aktuális teológiai problémák tisztázására, a magas színvonalú lelkészi szolgálat kialakítására és megsegítésére. Arra nézve eligazítást adott. Fokozatosan azután és azóta bebizonyosodott, hogy mind a teológus képzésben, mind a gyakorló 18 MaKKAI SÁNDOR, Ravasz László igehirdetői útja, in, És lön világosság, Emlékkönyv Bp.1941.21. 19 Tóth XX. 94. 190
