Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - KONFERENCIA - Dr. Hendrik M. Vroom: Hit, élet, meglátások - tükör által
Hit, élet, meglátások-tükör által nulmányozása következtében.3 Ahogyan azt előadásomban is említettem: ennek a nézetnek a filozófiai gyökerei a skolasztikába (princípiumok) és a romantikára jellemző gondolkodásba (minden vallásnak csak egyetlen gyökere van) nyúlnak vissza. Ha úgy tekintünk a hitre, mint ami az egzisztenciákban és a lelkűnkben mélyen gyökerező, alapvető meglátásaink konfigurációja, az a vallások közötti kapcsolatokra is hatással van. Ha most találkozom egy' zsidóval, nem kell azt mondanom, hogy' ő egy másik sátorban lakik, mint én. Helyette mondhatom azt, hogy sok közös meglátásunk van a teremtett világról; mindketten hisszük, hogy' minden ember az Isten képmására teremtetett, azaz lételméletileg egyenlő — értéke és méltósága nem az érdemektől függ. Egyetértünk abban is, hogy' Isten a maga útját járja az emberiséggel a történelemben. Vannak azonban a zsidóknak oly'an nézeteik, amelyeket a keresztyének nem vallanak; és nekünk is vannak olyan meglátásaink Isten szeretetéről és bűnbocsánatáról, amelyet a zsidók nem ismernek — ezeknek megannyi következmény'e van a gyakorlati életre nézve. A muzulmánokkal közösen valljuk Isten Teremtő voltát és meggyőződéseket az emberi egyenlőségről. A muzulmánok is hisznek Isten kegyelmében és igazságosságában; ők is beszélnek Isten ítéletéről és az emberekhez való közelségéről; ők is tisztelik Isten prófétáit. A muzulmánokkal egy'ütt mi is valljuk, hogy Isten nagy, Deus maior, de ők nem ismerik a Dei/s minor-t, azt az Istent, aki kicsivé lett — értünk. Kínálják magukat további példák is: énünk megüresítése közös a zen tanításával; annak fel- és elismerése, hogy sok lélek/szellem akar megszólalni vagy szólal meg lelkűnkben, közös a tradicionális afrikai vallásokkal. Remélem, hogy a lényeg világos: vallásunk sokféle meglátáson nyugszik. Természetesen számunkra ezek összefüggnek, de nem alkotnak szigorú értelemben vett koherens teóriát. Egyes meglátásaink mélyebbre nyúlnak: Isten Világosság, Akiben nem lakozik sötétség; Isten szeretet; Istenben nincs semmi gonosz. De ugy'anígv az emberi élet természetéből adódó méltósága szintén mély meglátása a vallásos embereknek. Az Istennel és az emberiséggel kapcsolatos elképzelések Krisztusban összegződnek, aki az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet Istenhez, az Atyához, csak a Fiú által. Hogy' vajon Isten megérinti-e azokat, akik nem ebből a (keresztyén) nyájból valók, azt Istenre hagyhatjuk; de azt tudjuk, hogy csak egyféleképpen szerezhetünk bepillantást Isten szívébe: a Bárány által, aki középen az Isten trónusánál van. (Jel 7:17) Ha azonban úgy' értelmezzük ezt a bepillantást, meglátást mint amivel másokat kirekeszthetünk, akkor nem értettük meg valódi jelentését: Isten irántunk való feltétlen szeretetét. 3 Lásd az általam írt „Religious Insights and Interreligious Dialogue”, Bulletin of the Henry Martyn Institute 15 (1996), 92-105; ‘The Unity and Diversity of Religions: The Controversy between Holistic and Non-Holistic Theories of Religion’, Studies in Interreligious Dialogue 8 (1998), 99-112. 181
