Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - KONFERENCIA - Dr. Hendrik M. Vroom: A keresztyének és a vallások
DK Hendrik M. Hroom Ebben a példában bárom fontos dolgot találunk. Először is, magatartásunkat nem a világban megszokott hatalmi procedúráknak kell meghatároznia. Ehelyett felebarátunk szemébe kell néznünk. Röviden megfogalmazva: nektek is megvannak a saját muzulmánjaitok, nekünk is megvannak a magunkéi. Nem vádolhatjuk a „mi muzulmánjainkat” a pakisztáni vagy afganisztáni erőszakért, vagy a keresztyének diszkriminálásáért az arab félszigeten. Nem akarom, hogy engem hibáztassanak az észak-írországi erőszakért, és teljes bizonyossággal állíthatom, hogy a holland muzulmánok nem akarják, hogy őket hibáztassák a Báliban, New Yorkban, Nairobiban, Madridban vagy Londonban történt helytelen dolgokért. Az ellenséges magatartás a fiatalokat inkább teszi szolidárissá a „politikai iszlámmal”, mint az együtt érző közeledés. Az érintkezés szólhat a megértésről és a szeretetről. Másodszor, ha az emberek átlépik egyik oldalon a bántás és a sértés, másik oldalon a puszta erőszak határvonalát, a kormányzatnak meg kell büntetnie a bűnözőket. Ha a kormányzat nem tesz lépéseket, a keresztyéneknek joguk van az önvédelemre, de tudniuk kell, hogy mi a határ a védekezés és a bosszúállás között. Harmadszor, a vallás helyi teológiája nem teljes mértékben privát: az ökumenikus kapcsolatokban az egyik területről érkezettek beszámolót tartanak a más területekről érkezetteknek.9 * Itt most zárjuk le azzal, hogy a más vallásokhoz való keresztyén viszonyulásnak helyinek és kontextuálisnak kell lennie. Ott kell találkozni az emberekkel, ahol vannak és ahogyan vannak, nem pedig úgy mint aki az „iszlám”111 vagy eg)' „törzsi vallás” híve stb., hanem mint aki Ahmed és Masao. A második vonatkozás szorosan kapcsolódik az érintkezés aspektusához, mivel ez is helyi viszonylatokban nyilvánul meg. Keresztyénekként egy igazságos és békés emberi társadalomhoz szeretnénk hozzájárulni. Éppen ezért részt veszünk vallások közötti találkozókon és igyekszünk olyan kérdéseket megvitatni, mint a diszkrimináció, női emancipáció, abortusz, eutanázia és egyéb olyan témák, amelyekkel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy az embereknek meg kellene változtatniuk gondolkodásukat, nyitottabb és körültekintőbb megközelítésre lenne szükségük. így tehát Koreában koreai buddhisták vannak, nem pedig sri lankai buddhisták. Ha — ahogyan azt Andreas D’Souza az indiai Hyderabadban, Desmond Tutu Dél-Afrikában, és olyan teológusok mint Piet Meiring és Robert Schreiter mondják nekünk — a megbékélés az egyház küldetésének (missziójának) elsődleges feladata, akkor helyi szintű erőfeszítéseink más vallásos tradíci9 Lásd pl. One Gospel — Many Cultures, Mercy Amba Oduyoye & Hendrik Vroom (szerk.), Amsterdam — New York Rodopi, 2003 — esettanulmányokat tartalmaz a kontextuális teológiákról, ill. a kölcsönös ökumenizmusról és kölcsönös kriticiz- musról. 1,1 Lásd Wilfred Cantwell Smith, The Meaning and End oj Religion, New York, Mentor Books 1964— alapos bírálat olvasható benne az éles belső különbözőségekkel rendelkező nagy vallási hagyományok tárgyiasításáról. 168
