Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Tod und Trommel

Nagy Károly Zsolt Az értelmezés hagyományai Néhány lépést hátrálva, tágabb perspektívából szemlélve az elemzett ábrát, abban két fontos hagyomány összekapcsolódását láthatjuk. a) Az egyik az ars memoriae, az emlékezés művészete. Az ókori szó­nokok által teremtett és használt mnemonikus technika elméletét és történetét itt nincs mód kimerítően ismertetni. Ami szempontunkból most fontos: e technika alapját egy képzeletbeli, ám szabályozott tér (palota), és az abban elhelyezett, önmagukon túlmutató — általában kulturálisan meghatározott — jelentéssel felruházott tárgyak (szimbó­lumok) jelentették (pl. mérleg = igazság/osság). E tér bejárása és a vir­tuális tárgyak megszemlélése által, az azokhoz társított képzetek segít­ségével memorizálhatta egy' szónok mondandóját. E technika a 16-17. századra teljesen megváltozik. Az emlékezet palotáiból színházak lesznek (ld. új fent Shakespearet: „színház az egész világ”), s az „imagines agentes”, a kulturálisan kódolt jelentéssel bíró, figyelemfel­keltő virtuális tárgyak a rétorok fejéből a fametszők asztalára kerülnek s allegorikus képek formájában öltenek testet. b) A második hagyomány az allegorikus világszemlélet. Ennek hátte­156

Next

/
Oldalképek
Tartalom