Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Tod und Trommel

Nagy Karolj "Zsolt

Végül a betűt mutathatják a kéz újaival is.

2) „szimbolikus” — e megoldásokban a memóriát eg}’ sajátos „kulturális csavar” közbeiktatásával serkentik, melyek az ábécét más rendekhez (pl. általánosan ismert, a szocializáció során elsajátított kötött szövegek) kapcsolják.

A 18. sz. végéig a két módszer együtt fejlődött, ill. volt jelen. Az itt elemzett ábra is a szimbolikus megoldások csoportjába tartozik.

A kép

Az elemzett ábrán látható „kép” eredete a 14. századtól Európában igen népszerű haláltánc-ábrázolásokra vezethető vissza. A haláltánc ábrázolások ikonográfiájában, használatában ifj. Hans Hóiéin munkássága hozott jelentős változást. Holbein metszetsorozata 1538-ban jelent meg, s valamivel korábban látott napvilágot szintén haláltánc tematikájú ábécéje is. Bár nem ő volt az első, aki metszetet készített róla, ám munkájával újradefiniálta ezt a műfajt. Az egyik fontos tényező Holbein munkájában a médium: nem freskót készített, hanem nyomtatott metszetet, sokszorosított grafikát, melyet azután szinte népkönyvként árultak Európa-szerte (később Lyonban kétszer is bővítettek a sorozaton, új metszetekkel egészítve ki azt). A fametszetes kiadvány viszonylag olcsó lévén szélesebb társadalmi rétegekhez eljut152