Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tarsoly Eszter: A szcientológia keresztyén szemmel

Tarsoly Eszter meri a saját tévedését, bűnös cselekedetét. A szcientológia mint vallás, eleget tenne a meghatározásnak, miszerint a vallás „az ember (önerejéből való) fára­dozása, hogy Istenbez közeljusson” (ApCsel 26,5)20 21 22 * ha a nyolc dinamika vé- gigélése után valóban Istenhez jutna el. A legmegfelelőbb megnevezés a szcientológiára nézve a pogány vallás vagy kultusz lehet, melynek jellem­zője, hogy az ember „saját lelki képességeivel akarja áthidalni a közte és a terme­sze fölötti világ köpött levő űrt. Van azonban olyan nézet is, mely szerint még ebbe a kategóriába sem sorolható, mivel a szcientológia egyház egy­általán nem tekinthető vallási közösségnek. Sokkal inkább szellemmágiá­nak. Megint más vélemény szerint ,,A szyientológiát előbb lehet vezetéselméleti és pénzszerző technikának, mint vallásnak tekinteni. Ennek megfelelően tagjai főként az olyan jóljövedelmező ágazatokban vetették meg lábukat, mint a direkt marketing, a személyzeti és pénzügyi tanácsadás, a munkaerő-közyetítés, a szervezetelméleti képzés; e területeken kis túlzással könnyebb lenne felsorolni azokat a cégeket, ame­lyek nem kötődnek az egyházalapító, E. Ron Hubbard elveihez m*nt amelyek igen. Az utóbbi években ugyanis több ezer cég megannyi képviselője vett részt az egyház valamelyik személyiségfejlesztő, vállalatirányítási kurzusán, s a szfientológus vállal­kozások szövetsége (WISE) is több száz tagot sorol fel a nyilvántartásában. ’24 A szcientológiában az ezoterika illetve a gnoszticizmus jellemzői együttesen figyelhetők meg: olyan vallási irányultságú csoport, amely va­lami rejtett, titkos, beavatottak számára elérhető tudást, illetve tevékeny­séget őriz, melyet azok meditativ gyakorlatokkal sajátíthatnak el (ezoterika); ugyanakkor az egyén szellemi aspektusaira építő, önmegváltó (gnoszticizmus); támadja a zsidó-keresztyén kinyilatkoztatást, a keresz- tyénség tanításával és vallási módszereivel egyaránt ellentétes, bizonyított tény tehát, hogy a szcientológia nem vallás. „A szcientológia hívőinek véleménye szerint vallásuk nem dogmatikus vallás, nincs kinyilatkoztatott istenképe, inkább a budd­hizmushoz hasonlatos, világképe számos ponton különbözik a zsidó-keresztyén felfo­gástól. ’25 störténet-professzora a következőképpen foglalta össze a szcien­tológia főbb jellemzőit, sajátosságait: „A szcientológia valójában egy vallássá átalakított pszichotechnika, amelynek nincsen szüksége sem hitre, sem hitvallásra. Halójában egy alkalmazott vallási filozófia ez hisz n‘ncs miben hinni, csak tenni kell valamit. Az értelem által önbizalomra teszünk szert, s így ’szuper-emberekké' válunkf...) A belépéskor meghallgatásra kerül sor, amikor is a ’meghallgató’, vagyis a személy, aki a beszélgetést vezeti, igyekszik pszichésen felmérni az érdeklődőt, egy e- (vagyis: energia-) mérő nevű szerkezet segítségével. Már ekkor minden elhangzó szót 20 Bartha Tibor (szerk.): Keresztyén Bibliai Lexikon 2. köt. Budapest, 1995, Kál­vin János Kiadó. Vallás, vallástétel címszavak, 678. p. 21 bibliai nevek és fogalmak, h.n., é.n., Evangéliumi kiadó, 250.p. 22 Czakó - Czeglédi: i.m. 5.p. 24 Szőnyi Szilárd: i.m. 2dittp://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%Algi_Szcientol%C3%B3gia_ Egyh%C3%Alz#A_szcientol.C3.B3gia_vall.C3.Als Utolsó elérés. 2007-11-13. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom