Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Füsti-Molnár Szilveszter: Az "új prófétaság" hatása Tertullianusra
Füsti-Molnár Szilveszter Ennek a tertullianusi ekkléziológiai szemléletnek a elöntő befolyását követhetjük nyomon a későbbi észak-afrikai keresztyénség életében.17 A második század végére a montanizmus vagy elterjedtebb nevén az ’Új prófétaság’ meglehetősen népszerűvé vált az Eszak-Afrikában. Ennek egyik eredendő okát a kutatók nagy része Tertullianusra vezeti vissza, aki kapcsolatba került az ’Új prófétaság’ tanaival18, amely jelentősen hozzájárult ekkléziológiai nézeteinek az elmélyítéséhez. Montaizmus iránti érdeklődése azonban sohasem érte el azt a radikális pontot, amely abszolút szembenállást eredményezett volna egyházával szemben. Az ’Új prófétaság’ tanai hatására azonban a tertullianusi ekkléziológia központi elemévé vált a Szentlélek. Az Alábbi problémák körül csoportosítható Tertullianus ekkléziológiájának sarokpontjai az ’Új prófétaság’ hatására: 1) Az egyház szentsége és tisztasága az egyház egyik legfontosabb tulajdonsága. 2) Az egyház mennyiben és hogyan töltheti be küldetését a társadalom szélesebb köreiben, úgy, hogy a fent említett speciális karaktere ne csorbuljon? Ez a két kérdés további kérdéseket is magában rejtett, úgy mint: 1) Milyen következményei vannak annak, hogy ha az egyházat olyan történelmi közösségként definiáljuk, amelyben Isten Szentlelke munkálkodik? 2) Hogyan határozható meg az egyház pozíciója az azonnali végidők vámsában?19 Tertullianus ekkléziológiája alapvetően pneumatológiai és eszkatológiai irányultságában csúcsosodott ki. Ebben a szemlékben az egyház, mint eszkatológiai közösség került meghatározásra, mint ami már jelen van a megélt időben, végső kiteljesedése azonban csak az idők végén következik majd be. Az a tény, hogy az egyház eszkatológiai maghatározottsággal van jelen az időben, a törvény fontosságára és az ebből következő struktúrára hívja fel a figyelmet. Tulajdonképpen ez határozza meg Tertullianus szi17 1. Merdinger, Jane E.: Rome and the African Church in the Time of Augustine. New Heaven and London, 2001, Yale University Press, 17. fejezet. 18 Vannak kutatók, akik kétségbe vonják Tertulianus és a montanizmus szorosabb kapcsolatát. Erre nézve különösen is kiemelhetjük: Ayers, R.H.: Tertullian’s “paradox“ and “contempt for reason” reconsidered. In E.xpositori Times 87, 1976.; vagy Campenhausen, H. von: Tertullien. In Cesta/ten der Ksrvhengeschichte in Alte Kirche I. In Griechische Kirchenväter, Stuttgart 1955.; vágj7 Yokes, F. E.: Montanism and Ministry. In Cross, F.L. (szerk): Studia Patristica ix., Texte und Untersuchungen 94., Berlin, 1966, 306 — 315. p. vagy Bray G.L.: Holiness and the will of God. London, 1979.; vagy Barnes, T.D.: TertulUan: a historical awl literaty studj. London, 1985. 19 Evans, Robert F.: One and Holy. London, 1972, S.P.C.KJSociety for Promoting Christian Knowledge) Publishing, 4. p. 84