Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Peres Imre: Eszkatológia és hitvallás a katakombák művészetében
Dr. Peres Imre Eszkatológia és hitvallás a KATAKOMBÁK MŰVÉSZETÉBEN1 Bevezetés Tudvalevő, hogy a krisztológiai hitvallások a legszámottevőbbek az újszövetségi kiisztológia szempontjából. Természetesen az Újszövetségben több és más hitvallási szövegek és megnyilatkozások is előfordulnak, amelyek talán kisebb hatósugárnak voltak, de ugyanúgy hozzátartoznak Jézus személyének értékeléséhez, ill. az újszövetségi teológia történetéhez. Ehhez hozzátartozik az a vonalvezetés is, amely rávilágíthat arra, hogyan tért át az egyház a posztbiblikus korban a hit megvallására és a kiisztológia művelésére. Most az alábbiakban megpróbálom ezt a problémát tovább vezetni és feltárni az eszkatológiai hitvallás jellegű megnyilatkozásokat az ókeresztyén katakombák szövegeiben és művészetében. Ezt azért is érdekes megismerni, mert itt láthatjuk majd meg, hogy miközben az egyház posztapostoli korszakában — mondjuk az apostoli atyák és az egyházatyák korában — egyre jobban kezdnek kiéleződni a hitviták és a lassan beinduló zsinatok főfejei tárgyalják a hitvalló szövegeket, addig az egyházi köznép aránylag egyszerű formában vallja meg hitét és fejezi ki a Krisztus iránti tiszteletét. Most tehát röviden próbáljuk nyomon követiú az egyház hitvallási gyakorlatát egy kissé későbbi időszakban, a katakombák és ókeresztyén epigrammák hitvilágában. 1. A HIT ÉS ESZKATOLÓGIA MEGVALLÁSA A KATAKOMBÁK MŰVÉSZETÉBEN A katakombák és az ókeresztyén nekropoliszok hitvilágában a hit megváltása kétféleképpen jutott kifejezésre: az írott szövegben és a művészi alkotásokban (ilyenek pl. képek, rajzok, festmények, domborművek, reliefek, kőalakzatok stb.). Néha a kettő kombinálódik, ill. kiegészíti egymást, vagy egyértelműsíti a kifejezési szándékot és a háttérben levő gondolatot. Meg kell jegyezni, hogy közvetlenül a posztbibliai korban, tehát az ókeresztyén katakombák korai időszakában, alig lehet találni olyan szöve1 A tanulmány első változata mint előadás hangzott el a Coetus Theologorum alkalmával, Kolozsváron 2003. július 23-án. Közben további kutatás tárgyává vált a VEGA kutatási projekt keretében (1/4701/07), amiből szívesen közlök részleteket dr. Nagy Antal professzor úr tiszteletére. 45
