Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Isten létezik - igaz vagy hamis az állítás?
Dr. Frank Sawyer ki kell mondanunk, hogy különféle politikai ideológiák — mint például a fasizmus és a kapitalizmus — illetve a vallás és az egyház olykor politikára gyakorolt hatása mind azt bizonyítják, hogy' a hatalom megront, és minél abszolútabb a hatalom, annál könnyebben figyelmen kívül hagyja az erkölcsi törvényt. Nem szabad felebarátunkat megszomorítanunk azzal, hogy' azt mondjuk neki, az istene nem létezik, és azzal sem, hogy' azt mondjuk, agnoszticiz- musa vagy ateizmusa teljesen rossz. Jobban tennénk, ha megértenénk, miért jutottak bizony'os következtetésekre komoly agnosztikusok és komoly ateisták. A teizmusról és ateizmusról szóló párbeszédben sokunknak többször is bűnbánatot kell tartanunk, mielőtt nagyobb világosság derül a vallás és teológia „ködös tárgyára”. Az is igaz ugyanakkor, hogy az ateista ideológiák már-már vallásként funkcionálnak a hithű agnosztikusok és ateisták számára.9 3) AZ ALAP, AMELYEN ÁLLUNK Egy' ókori görög matematikus azt mondta: „Mutass egy' biztos pontot és kimozdítom a világot a sarkából”. Arról beszélt, hogy egy megfelelő hosszúságú kar és egy fix pont segítségével fel tudunk emelni egy' nagyon nehéz tárgyat. Valami hasonlót fogalmaztak meg mások az élet egyéb területein, például Luther, amikor azt mondta: „Itt állok”, vágyás hogy' számára az jelenti az alapot, amit Isten Igéjéből megértett, és ez jelenti a normát az egyház és az emberi élet megújítására. Filozófusok is beszéltek a maguk kiindulási pontjáról, mely arra ad magyarázatot, hogy hol állnak filozófiailag és gyakran ideológiailag. Észre kell vennünk, hogy előfeltételezéseink nem pusztán kiindulási pontok gondolkodásunkban, hanem levont következtetések is, melyek segítik a megértést. A következőkben hat pontban foglalom össze azt a filozófiai alapot, amelyen én állok. i) A filozófia arra tesz kísérletet, hogy minden ismeretet és tapasztalatot integráljon. Ez azt jelenti, hogy a megismerés különböző módjait kell számításba venni. A mindennapi tapasztalat például azt mondatja velünk, hogy a Nap felkel és lenyugszik. Én mindig azt gondoltam, hogy' keleten kel fel és nyugaton megy le, de ahogy' egyre északabbra megyünk, télen csak egy' rövid időre kel fel délen, és már le is megy, míg nyáron csak egy kis időre nyugszik le északon, és már vissza is tér. A modern fizikai ismeretek azt mondatják velünk, hogy' a Nap nem kel fel és nem nyugszik le, hanem a Föld forog. Beszélhetünk tehát „mindennapi ny'elven” (a 9 John P. Newport, Life’s Ultimate Questions: A Contemporary Philosophy of Religion (Dallas: Word Publishing, 1989), 10. fej.: ‘The Question of Faith and Reason and the Knowledge of God.’ 20
