Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK - Kocsis Attila: Karácsonyi harangszó
Oktass, hogy éljek Kocsis Attila KARÁCSONYI HARANGSZÓ Francois Coppée írja le egyik novellájában: egy este Napóleon szobájába bezárkózva dolgozott és egyszerre meglepetve emelte fel tekintetét. Valami mély zúgást hallott, mintha a függönyöket díszítő aranymé- hek kezdenének zümmögni. Csakhamar felismerte a zúgásból a harangok hangját. Párizs összes harangjai szóltak. Karácsony érkezését, a Megváltó születését hirdették a harangok. Napóleon elgondolkozik, visszaemlékezik gyermekkorára... egy régi karácsony estére. Karácsony estéjén nemcsak a templomok tornyaiban, hanem szívünkben is megcsendül a karácsonyi harangszó. Ott is a Megváltó születését hirdeti. Egy régi ókeresztyén legenda szerint, karácsonykor megkon- dulnak még a tenger mélyébe süllyedt harangok is. A mélységből feltörő harangszó kíséri az angyalok énekét, betöltve a mindenséget. A karácsonyi harangok szavából a betlehemi angyalok éneke visszhangzik: „Hirdetek néktek nagy örömet”. Jézus megszületett! Megváltó érkezett! Schäfer Rudolf híres grafikusművésznek van egy karácsonyi rajza. A karácsonyi történetnek olyan jelenetét ábrázolja, amely a legkevésbé szokta a művészek figyelmét megragadni. Sokan megfestették, megrajzolták már a beüehemi mezőt az angyali jelenéssel, vagy a jászolt az imádók és hódolók seregével ... de a közbeeső útról mindenki megfeledkezett. A művész ezt rajzolta meg. Jönnek a pásztorok, mögöttük erdő sötétlik, a hold megvilágítja őket. Egymás vállára hajtott fővel jönnek, nem néznek hátra. Mögöttük a fák hatalmas árnyéka fekete keresztet alkot. A karácsonyi esemény a nagypénteket is eszünkbe juttatja. Eszünkbe juttat mást is. Amikor karácsony estéjén mindenhol kigyúlnak a fények, komoly elmélyedésre intenek. A világnak Megváltója született, és mi miért születtünk? Isten jó volt hozzánk, könyörült, Egyszülött Fiát adta nekünk, értünk, hogy benne és általa születésünknek értelme, áldása, üdve lehessen. A karácsonyi harangok szavából, zúgásából kihallatszik: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek.” Jött Jézus a Szabadító, hogy felemelje azt, aki a bűn mélységében van. Diadalmassá tegye a megalázottat, hozta az ég Urának megváltó szeretetét, könyörületét. Nem azzal tette a legnagyobb csodát, hogy a kánai menyegzőben a vizet borrá változtatta, viharzó tengert csendesített le. Hanem békességet hozott a földre és az emberekhez jóakaratot. Szere7
