Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: A szférák felszabadítása

A SZFÉRÁK FEI -SZAB AD í TÁS A

ségbe, hogy a keresztyén hiten belül és kívül is sokan voltak, akik harcoltak az igazságosságért és az emberi jogokért. Olykor szégyenben hagynak bennünket a nem keresztyének. A keresztyénség történelme során azonban szintén voltak olyan neves gondolkodók és vezetők, akik sokat tettek az igazságosság megteremtése érdekében.10 A keresztyén oktatásnak az igazságosság és a békesség irányában történő átalakulás frontvonalain van feladata a társadalomban és a világban. Korunk egyik legnagyobb etikai kihívása az igazságosságra nevelés.11

Hétköznapi szinten törvényekhez való igazodással törekszünk igazságosságra, mely törvények az élet sok (sőt minden) területét lefedik. Beszélünk polgári törvényről és büntetőtörvényről. A büntetőtörvény szerint nem szabad lopnom vágj' ölnöm, vagy a munkaadómnak hazudnom. A polgári törvénynek is számos területéről beszélhetünk, melyek szintén törekvések az igazságosság gyakorlására. Ezek szerint szükségünk van üzleti törvényekre, oktatási törvényekre, egyházi törvényekre, nemzetközi törvényekre stb. Világos, hogy a történelem egyes pontjain, különböző kultúrákban és különböző intézményekben (beleértve a családi hagyományokat) mindig valamilyen etikai felfogás húzódik meg a törvények kialakulása mögött. A rómaiak azt mondták: „Quid leges sine moribus?” — „Mit érnek a jogok az erkölcsök nélkül?” Mihelyt igazságosságról beszélünk, a társadalmi struktúrákkal kapcsolatos etikáról és jogi törvénykódexekről is beszélünk. Ahhoz, hogy mondanivalónknak értelme legyen, szabadnak és erkölcsileg felelősnek kell lenniük az igazságosságra törekvés döntésfolyamatában.

Az igazság nem vak

Valószínűleg mindannyian láttunk olyan képet az igazság szobráról, melyen bekötött szemmel ábrázolják. Ez azt fejezi ki, hogy az igazság pártatlan, és nem az emberek (osztályuk, fajuk, nemük, vallásuk stb.), hanem a törvények szerint ítél, melyek mindenkire vonatkoznak. Pálnak a rómaiakhoz írt levele 2:11-ben olvassuk: Isten nem személyválogató.

Egy másik mcgközeh'tésben azonban az igazság nem lehet vak. Jóllehet az igazságos törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, tekintet nélkül az illető személyére, az igazságszolgáltatásnak sok olyan formája létezik, amelyet csak az illető személye és helyzete körültekintő megvizsgálása után lehet alkalmazni. Például az elosztó igazságosság, a tanulás lehetősége, az igazságos bérért való munka, egészségügyi ellátás és egyéb szociális javak kérdése egyaránt megkívánja az esélyegyenlőség általános törvényeit, és azokat a konkrét törvényeket, amelyek a leginkább rászorulókat és azokat a lemorzsolódott rétegeket segítik, akik nem jutnak hozzá a szociális javak őket megillető mértékéhez.

10 Max L. Stackhouse, Public Theology and Political Economy: Christian Siewardship in Modern Society (Ecrdmans: 1987).

11 Nicholas Woltcrstorff, UntilJustice eP Peace Embrace (Eerdmans, 1983).

9