Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS - Frank Sawyer: Hideg kőtemplomok melege - A közép- és kelet-európai egyház megtapasztalásai
Frank Saivyer után) egy igazságosságról szóló tanulmányban a következőket olvasni: „...az életkörök autonómiája sokkal inkább a társadalmi javak igazságosabb elosztásához fog vezetni, mint bármilyen más elképzelhető megállapodás vagy intézkedés.”25 3. ISTEN EMBERI KÉPMASA. A kommunizmus alatt az emberekre nem úgy tekintettek, mint akik Isten képmásai; nem tartották őket értékesnek. A kommunizmus az elvont fogalmakat értékelte: „munkások”, „technológia”, „a jövő társadalma”. Nem értékelte az embereket, illetve az emberi jogokat. A kommunizmus figyelmen kívül hagyta a híressé vált mondás pozitív tartalmát (melyet valaki Voltaire- nek tulajdonított): „Nem értek egyet azzal, amit mond, de halálomig védeni fogom az ahhoz való jogát, hogy ezt mondja.” 26 Vagy ahogyan Hegel mondta: „Az abszolút jog az, hogy jogunk van jogokhoz.” Hegel ezt az erkölcsi parancshoz kötötte: „Légy ember és másokat is tisztelj emberként!”27 E nélkül nem tölthetjük be azt a feladatunkat, hogy Isten akaratát visszatükrözzük. Ma az egyház visszaállíthatja a társadalomban a szeretet, az önfeláldozás és szabadság központi fontosságát (ahogyan azt Paszternák írta). Még a Gulagon is sokan voltak, akik emberségesek maradtak a többiekkel való viszonyunkban. Ez egyik lényeges mondanivalója Szolzsenyicin lvan Gyenyis^ovics egy napja című művének. A nyugati kultúrában mi az emberségünket a pénznek és egyéb virtuális valóságnak áldozzuk fel. A keresztyén etika Krisztusnak, „az élő Isten képének” követésével arra hív, hogy térjünk vissza jobb értékekhez. 4. A BŰN MINDEN EMBERI SZÍVBEN ÉS ÉLETBEN JELEN VAN, nemcsak a vagyonosok szívében. Naiv dolog lenne tagadni az osztályharcot; az egyház azonban ma már új módon, de a megbékélés keretein belül hirdetheti az igazságosságot a szegényeknek. A keresztyén teológia és hitvallás a keresztyén szabadságot mindig Krisztusban határozta meg: szabadság a bűntől, szabadság a szolgálatra. Az igazi megbékélés jobb gyümölcsöt terem, mint az osztályharcot elősegítő konfliktus modell. Ironikus módon az erőszakos osztályharc éppen az osztályharc leküzdését szolgálta volna. De csak igazolta a tautológiát: az erőszak erőszakot szül. 25 Michael Walzer, Spheres of Justice: A Defence of Pluralism & Justice (Oxford: Blackwell Publishers, 1983). 26 Lloyd Spences és Andrzej Krauze, Introducing the Enlightenment (Cambridge: Icon Books, 2006), 163.0. 27 Christopher Kul-Want és Andrzej Klimowski, Introducing Kant (Cambridge: Icon Books, 2005), 161.0. 42
