Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS - Frank Sawyer: Hideg kőtemplomok melege - A közép- és kelet-európai egyház megtapasztalásai
Frank Sanyer fontos különbség. Különféle vallások és társadalmak léteznek. Vannak olyan vallások, amelyek inkább a szemlélődő életmódot részesítik előnyben, és bizonyos távolságot tartanak a történelemtől, miközben más vallások az arra való elhivatottságunkat hangsúlyozzák, hogy feladatunk alakítani a történelem folyását. Kommunista ikonok, munkástanácsok és termelőszövetkezetek 1917-ben a kommunisták hatalomra kerülésével egy keresztyénellenes program vette kezdetét Oroszországban, amely hamarosan papok ezreinek a kivégzéséhez, rendházak százainak a bezárásához, és az egyházi tulajdonban lévő kincsek és birtokok elkobzásához vezetett. A kommunizmus hosszú történelme során az egyház mérhetetlen üldözésnek volt kitéve, melyet rövidebb enyhe időszakok szakítottak meg, amikor a társadalom egy időre visszaszerezhetett néhány olyan jogot, melytől korábban megfosztották. Becslések szerint mintegy 8000 papot, szerzetest és apácát öltek meg 1922-ben.7 Tudjuk azt is, hogy a hosszú évek alatt földművelésből élők százezrei, sőt milliói haltak éhen falujukban, vagy vitték el őket gyárakba, vagy szibériai munkatáborokba dolgozni, amikor az élelmiszert a városba szállították, a földeket pedig kollektivizálták. 1929-ben kezdte el Sztálin (1879-1953) államosítani a magángazdaságokat. Az állam elvette a földet, a műveléséhez szükséges eszközöket és a terményt. Sok földműves tiltakozásképpen felgyújtotta a termést és az állatokat. Becslések szerint Sztálin parancsára egymillió családot száműztek ebben az időben, akiket még továbbiak követtek.8 Gyanakvásból, félelemből és féltékenységből Sztálin a kommunista párt hűséges tagjai közül is bebörtönöztetett és kivégeztetett jó néhányat. Később, amikor a II. világháború alatt haszna- vehetőnek tartotta Sztálin az egyházat, újra kinyittatott mintegy húszezer9 templomot, és engedélyezte rendházak és papneveldék működését. Hruscsov (1894-1971) azonban ismét bezáratta a templomok mintegy kétharmadát. Becslések szerint, amíg 1914-ben mintegy ötvenezren teljesítettek papi szolgálatot, 1988-ra ez a szám hétezerre csökkent. (Illés próféta történetéből tudjuk azonban, hogy Isten az üldöztetések közepette is mindig gondoskodik hétezerről, akik hűségesek.) A kommunizmus mérhetetlen üldöztetést és mártíromságot jelentett az orosz egyház és az orosz emberek életében. A kommunizmus azonban nemcsak képrombolást végzett azzal, hogy ledöntötte és elpusztította az egyházi szimbólumokat és kincseket. Jóllehet „keresztyén ikonok égtek nyilvános máglyákon, az állam felállította rivális ikonjait és kultuszát.”10 7 Bamber Gascoigne, The Christians (New York: William Morrow & Co., 1977), 289.0. 8 vö. a „Joseph Stalin” szócikket, in: The World Encyclopedia (Chicago: World Books, Inc., 1985), 18.köt, 648.skk. 9 Michael Collins & Matthew A. Price, The Stoiy of Christianity — A Celebration of2,000 Years of Faith (New York: DK Publishing, 1999), 207.O. 10 John McManners, szerk., The Oxford Flistory of Christianity (Oxford University Press, 1992), 541.0. 28
