Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hős Csaba: Jézus a győztes
Hős Csaba ember nem azért él, hogy kímélje magát.”14 Volt úgy, hogy prédikációit már az ágyban írta a fáradtság miatt, de gyakran feláldozta éjszakai nyugalmát is, ha egy-egy beteghez hívták. Hogyhogy nem csömörlött meg és nem égett ki? — kérdezhetnék akár mai pályatársai is. Egyfelől rengeteget imádkozott. így vall erről: „...a hibákat elsősorban mindig magamban találtam meg.. .Választottam egy kartársat, akinek megvallottam minden bűnömet...Ettől kezdve lépést tartottam gyülekezetemmel.”15 íme a lelkigondozott lelkigondozó. íme, a gyülekezetszerűség legmélyebb titka. Ugyanakkor rendszeresen könyörgött gyülekezetéért is, valamint azokért, akik problémáikkal fel- és megkeresték. Életrajzírójának adta valaki a tanácsot: „Ha Blumhardtot akarod megrajzolni, rajzold meg másokért való könyörgését.”16 Másfelől nem égett ki azért sem, mert kettős tájékozódási alapja volt. „A biblia olyan volt számára, mint egy nagy park, amit gyermekkorától kezdve ezerszer is bebarangolt”17, de emellett igehirdetéseiből, leveleiből kitűnik teológiai felkészültségének magas színvonala is. Harmadszor nem égett ki azért sem mert családja megfelelő háttérnek, felesége jó harcostársnak bizonyult. Felesége nem csupán élettársa, hanem munka és szolgatársa volt, akiben „nagyszerűen egyesült a Mária és Márta lélek. Természetétől fogva Mária lélek, de az önmegtagadó szeretet gyakorlása terén olyan, mint Márta.”18 — írja Zündel. Nemcsak Bad Bollban hanem korábban, möttlingeni parókussága idején sem volt átok a Blumhardt család számára, hogy a „parókia falai üvegből voltak”. Lehettek volna abból is, hisz olyan volt az életük, mint amit kirakatba is ki lehetne tenni. Nem volt teher és átok soha a nagy vendégsereg, és az, hogy sokan ültek az asztalnál, hisz Blumhardt elve volt: sokkal mélyebbre hat az ige, ha arról nem szószékről, hanem baráti beszélgetésben teszünk bizonyságot.19 Azzal együtt és annak ellenére, hogy Blumhardt még háza helységeit is uzsorás módon használta ki, és ha kellett saját dolgozószobáját vendégeinek átadva gyermekeihez költözött, az övéi nem szenvedtek életre szóló traumákat. Mindegyikükből ember lett, hisz időt szánt rájuk, nevelte és sokáig tanította is őket.20 Természetesen kezelte ezt a problémát, így ösztönösen kerülte el annak a lehetőségét, hogy szolgálat és család kizárják egymást. Továbbmenve érdemes említést tenni arról a felelősségtudatról is, ami jellemezte. Nemcsak lelki értelemben, de szociális és társadalmi téren is érezte, tudta; életek vannak rábízva. így lett a möttlingeni 14 i.m. 160.,165.0. 15 Zündel Frigyes: Blumhardt János Kristóf életrajza II. kötet, Siófok, é.n. 222.0. 16 Zündel Frigyes: Blumhardt János Kristóf életrajza III. kötet, Siófok, 1941. 9.o. 17 i.m. 137.0. 18 i.m.136.0. 19 Zündel Frigyes: Blumhardt János Kristóf életrajza II. kötet, Siófok, é.n. 219.0. 20 Zündel Frigyes: Blumhardt János Kristóf életrajza III. kötet, Siófok, 1941. 51.,122.0. 106
