Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - MÚLTUNK - Kozma Zsolt: A Vizsolyi Biblia hagyatéka és örököseinek kötelezése
Kojma Zsolt meg. A hatóságok által papírmalomba zÚ2ott Bibliák töredékszavai toilettpapíron jelentek meg, igazolva a rendszer szégyentelenségét. 4. Ismeretes a Vizsolyban, nemzeti ereklyeként őrzött Biblia sorsa. Egy példány 1941-ben „tért vissza ősi földjére, Vizsolyba” — Benke Imre szavai szerint.8 2002. február 10-én ellopták, s 21 hónapi bujdosás után, 2003-ban, a reformáció ünnepe előtt 2 nappal, október 29-én került haza. A Komáromi Csipkés György kiadásánál a felekezeti meg nem értés, a Kecskeméthy átdolgozásánál az egyházi tehetetlenség, a beőrölt Bibliáknál a hatóságok gonoszsága, a Vizsolyból eltűnt példánynál a tolvajlás tette latenssé egy időre református egyházunk legfőbb tárgyi kincsét. Igen, a Bibliának sokszor hosszú utat kell megtennie, míg az olvasó kezébe kerül. (Hát még addig, amíg a „szívéhez” is elérkezik!) A könyveknek megvan a maguk sorsa. A latinból is ismert mondásban a fatum végzet is, de ennek nem csupán negatív értelme van, hanem sorsszerűséget, sőt rendeltetést is jelent, hogy ti. Isten gondoskodott arról, hogy a vizsolyi örökség az örökösök kezébe jusson. A Komáromi Csipkés György-féle Biblia példányainak egy része eljutott rendeltetési helyére, Kecskeméthy átdolgozását végül kiadták, a vámhatóságokat ki lehetett játszani, a poggyászok rejteké- ből kerültek elő átcsempészett példányok, s Vizsolyban mégis van 1590-es Biblia. Mi lesz a következő évtizedekben, évszázadokban a Vizsolyi Biblia sorsa? A fatum — sors vagy végzet — az Úr kezében van, ahogyan ezt O elrendelte és eddig is számtalan esetben megbizonyította. Aki ezt hiszi, az kötelezést is érez, hogy az örökséget megőrizze. Nem tudjuk, hogy ezentúl a Vizsolyi Biblia és általában a Biblia milyen viszontagságokon megy majd keresztül. Bizonyára a szekularizáció, a számítógépes információs társadalom kátyús útjait fogja bejárni. De a magam részéről meg vagyok győződve, hogy ezt a Bibliát 400 év után is előveszik — nemcsak a történészek és nyelvészek, hanem mindazok, akik ebből a forrásból lelki italt akarnak meríteni. III. Számos közlemény jelent meg a Vizsolyi Biblia nyelvalakító és nyelvőrei hatásától, s Szabó András bizonyára nem túloz, amikor ezt írja: „... azt, hogy a magyarság, a magyar nyelv minden viszontagság és ellenkező jóslat ellenére megmaradt, többek között a Vizsolyi Biblia ismert és névtelen alkotóinak, világra segítőinek is köszönhetjük.”9 Teológusok és nyelvészek gyakran összehasonlítják a szellemi előd, Heltai Gáspár majdnem teljes fordítását a Károliéval. Nyilván elterjedtségének is köszönhetően, Károli javára írhatjuk, hogy egyfelől átmentette az előző töredékes biblia8 A Vizsolyi Biblia történeti emlékei. Sárospataki Református Lapok 1941. 7. sz. 31. 9 Károlyi Gáspár Vizsolyt Bibliája. Helikon Kiadó 1990. 10—11. 132
