Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: TV, videó és Internet etika
Tv, videó És Internet etika két a készségeket nem lenne szabad elveszítenie a keresztyén közösségnek. Kíváncsiak lehetünk arra, hogyan alakul mindez azok számára, akik keveset olvasnak és főként képek, látottak alapján tájékozódnak. Megért- hetik-e az idők jeleit, letűnt civilizációkét és jelenlegi megoldásra váró feladatokét?58 Ugyanakkor ahogyan a gutenbergi könyvnyomtatás forradalma terjesztette és demokratizálta az információt, az Internet is ezt teszi új módon, es szélesebb körben. A keresztyén tudományos kutatás, művészet, konferenciák, evangélizáció és apologetika mind helyet találhatnak maguknak az Interneten. A kérdés nem az, hogy rendelkezésre állnak-e a technikai eszközök, hanem hogy vajon tudják-e az egyházak és a keresztyének, hogyan lehet a legjobban kommunikálni korunkban az örömhírt. A keresztyénség egykor átalakította a nyugati társadalmat, és a világ sok egyéb részét is.59 A kérdés tehát az, vajon a hit egy új reformációja vagy egy újabb sötét korszak előtt állunk-e? Ha egy újabb sötét korszak előtt, akkor az nem a tudomány, a technika vagy a népszerű média hiánya miatt következik be, hanem ezek ellenére (gondoljunk csak az okkult mozgalmakra), vagy a tudománnyal és a technikával való együttműködésben, hiszen minden mozgalom a fasizmustól a kommunizmuson és kapitalizmuson keresztül a vallásig, képesnek mutatkozott arra, hogy jó ajándékokat gonosz célokra használjon fel. Ha a hit új reformációja előtt állunk, az nem a tudomány, a technika és a népszerű média figyelmen kívül hagyásával következik be, hanem éppen ezeken az eszközökön keresztül. Toynbee ötven évvel ezelőtt úgy elemezte a világhelyzetet, hogy a nyugati technika exportálódon: a világ minden tájára, a keresztyén hit azonban nem. Sőt, „a keresztyén életvitel megmaradt vonásai mára már - azt kell mondanom — nem megkülönböztető jegyei civilizációnknak.”60 Toynbee hozzátette azt is, hogy az együttes emberi hatalom imádata a huszadik századi fasizmusban és kommunizmusban a pogány magatartáshoz való visszatérés volt. Ez az új-pogány magatartás működteti ma az USA imperialista politikáját, a demokratikus-kapitalizmus zászlaja alatt. Nevezhetjük demokratikus-kapitalizmusnak, de könnyedén nevezhetjük a hatalom és a vagyon bálványozásának. Még egy olyan szekularizálódott korban is, és egy olyan korban, amikor a vallással visszaélnek (ahogyan az mindig is volt) és arra használják, hogy igazolják saját kedvelt bálványaikat és ideológiáikat, ki lehet azt mondani: „...minden szekularizált intézmény, akár államokról vagy nemzetekről vagy kormányokról vagy nyelvekről vagy 58 Madách Imre, ember tragédiája — drámai költemény (1860). 59 Alvin J. Schmidt, Under the Influence: How Christianity Transformed Civilisation (Grand Rapids: Zondervan, 2001). 60 Arnold Toynbee, Christianity Among the Religions of the World (New York: Scribner’s, 1957), 46. 75
