Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Novák István: Az egyházi elit
AZ EGYHÁZI ELIT cselekvéseket vezető effektus. Jelszóra — több, már elcsépelt jellege miatt — azért nincs szükség, mert mind hazánk, mind kereszty/t/énsége kezdettől fogva Európában él. Keleti határaink tegnap és ma, sőt feltehetőleg a jövőben is Európa egyik keleti limese. Ettől innen ország, társadalom és egyház minden történelmével, értékével és bűnével európai, túl onnan vagy egyáltalában nem az, vagy olyan változatban van jelen, amely Európát legfeljebb több áttétellel revelálhatja. b) A minden egyházak minden elitjére háruló feladatok második — de az elsővel azonos értékű — vonalában az iránymutatás kötelezettségét tartjuk számon. A magyarországi egyházi elitek világában is. Lényegében és részleteiben is azonos módozatokkal, elvárásokkal. Benne a minden mást megelőző Biblia kincseiből ezúttal is az evangéliumokat és az apostoli leveleket előtérbe állító módon. Újból hangsúlyozzuk: itt sem valamiféle „értékrend” felállításával, egyedül és kizárólag az életgyakorlattól vezetett arra az igényre támaszkodva, amely a gyakorlati hasznosság és felhasználhatóság szerint különböztet. A képlet és a hozzá tapadó cselekvőség tehát változadan. Két jellegzetes tényt és igényt azonban nem hallgathatunk el. Jelesül: a környező társadalom vallási „szennyezettségét”, valamint ugyanannak a társadalomnak — immár évekre, hosszú évtizedekre visszanyúló — „süket" állapotát. A vallási „szennyezettség” — ha bárkit is sért e szó, bocsánat érte! — itt, Magyarországon — persze nyilvánvalólag másutt is — a különféle keled vallások szaporodó jelenlétére utal. Krisma, Buddha, Iszlám szellemiség ez, amely — amint már említettük — azért lehet „szennyező", mert — több, látszólag azonos vonásuk ellenére — a keresztyénség (keresztény) lényegétől főleg Krisztustól nagyon messze áll. A Krisztusra utaló iránymutatásnak ezért lehet — és van! — különös fontossága. Ugyanezt igényli társadalmunk mai állapota is. Mert ebben az „egyállapotú és más irányok felé „süket" társadalomban a természettudós nem akar tudomást szerezni az emberi lélek igényéről vagy az embersége igényéről. A teológus száraz és elvont teológiát űz Istentől és embertől elrugaszkodott szpr- szálhasogatást végez nem hajlandó az ember reáligényéről tudomást venni. A filozófus mesterséges világot konstruál, és jaj a világnak, ha nem alkalmazkodik a filozófiájához Az} kell mondani, bog) minden értelmiségi törekvés egysíkú, egyoldalú. c) Hazai egyházi eliteink feladatellátásának harmadik jellegzetes etapja - a szerepazonosság következményeként — az általánosságban már tárgyalt értékközvetítés. Az a cselekvőség, amely — a már betekintett részletezés szerint - az Ige hirdetésének teljes körét — a kötöttség, a korlátozott kizárólagosság és a hitelesség jellemzőivel megtűzdelten — ellát14 Lengyel László — Várszegi Asztrik: Beszélgető könyvecske. Bp. 1999. 251.p. 49
