Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Tímeaq: A templomszenteléstől a szerencsejátékokig
Oláh Tímea az Óhaza tőlük is elvárta a revíziós törekvések támogatását. Természetes, hogy a kivándorlók feszült figyelemmel követték a magyar eseményeket, s különböző felvonulásokon fejezték ki fájdalmukat a történések kapcsán, valós politikai értéket azonban nem képviseltek. Nem képviselhettek, annak a korábban már említett ténynek okán, hogy az Egyesült Államok élesen különválasztja az állam és egyház területét. Ezt a jelenséget igen nehéz volt megértenie az állam és egyház összefonódásához szokott magyar kormánynak, mely jelentős anyagi támogatást várt az egyházaktól — a reformátusoktól különösképp. S mivel a Konvent révén közvetlen anyagi kapcsolatban álltak a tengerentúli egyházközségekkel, új, az amerikai magyarok számára meglehetősen kedveződen egyházpolitika bevezetése mellett döntöttek. Ennek értelmében a Magyarországi Református Egyház már meglévő egyházközségeit átadta-eladta a „meggyőző” anyagi háttérrel rendelkező Pres- biteriánus Egyháznak. 1921. október 7-én született meg ez a szomorú megegyezés, melyet abban az időben csak „az amerikai magyarok Trianonjaként” emlegettek.310 A római katolikusok még ilyen anyagi szempontból sem képviselhettek politikai erőt, ennek ellenére részt vettek a felvonulásokon, s újságjaikban hangsúlyozták a magyar probléma univerzalitását mint a morális világrend felborulását.311 A legfontosabb egyházi revíziós tevékenységek azonban kétség kívül az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület és az Amerikai Magyar Szövetség munkájához köthetők. Az előbbi, neve ellenére, református, katolikus és lutheránus képviselőket egyaránt számlált, s kimondottan a revíziós törekvések megvalósítására létesült. Tevékenységi köre az adománygyűjtésre, illetve különböző rendezvényein a Magyarországot ért igazságtalanságok kifejezésére terjedt ki.312 Jelentősége így inkább az egyházak összefogásában, mint a revíziós eredmények felmutatásában rejlik. Az Amerikai Magyar Szövetség szintén tömörített vallásos és nem vallásos, illetve különböző felekezeti hovatartozású egyéneket a soraiban, rendezvényei közül pedig kiemelhetjük a buffalói és clevelandi konferenciákat.313 Összegezve tehát az egyházak nem tudtak jelentősebb eredményeket felmutatni a revíziós törekvések megvalósításában, a közös magyar ügynek azonban sikerült összekovácsolnia őket, és ez közösségeik további fejlődését eredményezte. Szükségük is volt erre az összefogásra, mert az 1920-as évek vége újabb kihívást tartogatott számukra: a fiatalság elszakadásának problémáját. A háború nyomán az amerikaiak idegengyűlölete felizzott, s a magyar gyermekek könnyen formálható lelkivilágába szinte beleégtek a szüle310 KOMJÁTHY, Aladár: A kitántorgott egyház, 172-178. pp. 3,1 A Katolikus Magyarok Vasárnapja 1960. évi Históriás Kalendáriuma. 1960, 2-5. pp. 312 Ilyen rendezvény volt az America’s Making Festival and Exhibition, melyen a Lelkész Egyesület külön Magyar Osztályt rendezett be. Bethlen Gyűjtemény, Ligonier: Az Amerikai Magyar Református Lelkész Egyesület Iratai: 1. sz. doboz: Levelek, 1920-1962: Levél Kalassay Sándor tisztelendőtői 1921. augusztus 2-án az America’s Making Fesdval és Exhibition kapcsán. (Az adatokat Mathey Éva bocsátotta a rendelkezésemre.) 3,3 TÖRÖK, István: Katolikus magyarok, 465. p. 100
