Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Tímeaq: A templomszenteléstől a szerencsejátékokig

A TEMPLOMSZENTELÉSTŐL A SZERENCSEJÁTÉKOKIG

s vagyonukat az ún. Alien Property Custodian (Külföldi Vagyon Őrzője) lefoglalta. A házkutatások nem szolgáltattak bizonyítékot Konta vádjaira, melyre válaszul egy Kuthy Zoltán vezette lelkészküldöttség biztosította Wilson elnököt a magyarok lojalitásáról. S noha a delegáció meleg fogadtatásban részesült, ez az 1918-as alkalom volt az utolsó, amikor az amerikai elnök magyarokat fogadott a háború befejezése előtt.306

A háborút követően a magyar bevándorlók egyházai és egyéb szervezetei egyaránt hatékonyan részt vállaltak az Egyesült Államok Segélyezési Programjában. Az ennek keretein belül működő Európai Gyermek Alap lehetővé tette számukra, hogy ételjegyekkel és ruhacsomagokkal támogassák a honiakat.307 A trianoni békeszerződés és az Egyesült Államokban az 1920-as években bevezetett nemzed alapú bevándorlási kvótarendszer azonban amerikai életük átgondolására késztette őket, s elindította őket a végleges letelepedés útján. Sokuk otthonát elszakították Magyarországtól, míg az Amerikában bevezetett törvények virtuálisan lezárták a bevándorlás hullámát.308 Az amerikai magyarok többsége ekkor döntött a végleges letelepedés mellett, melynek eredményeképp elkezdték életkörülményeik tudatos javítását, s megindult köreikben a nagyarányú városiasodás. A nagyobb magyar negyedek, a „Kis Magyarországok”, mint például az „amerikai Debrecenként” is emlegetett clevelandi Upper Buckeye Road is ekkor alakultak ki. Az egyházak és egyéb szervezetek erre az időre már taglétszámukban is „megértek” arra, hogy táplálni tudják korábban beindított tevékenységi körüket, beindulhasson a templomépítések újabb hulláma, s újabb szervezetek alakulhassanak. Ezek közül kiemelkedik az AMRE által alapított Ligonier-i Bethlen Árvák és Idősek Otthona, és a katolikus alapítású Isteni Megváltó Aggmenház.309 A közösségi élet gazdagsága miatt joggal nevezhetjük ezt az időszakot az amerikai magyar élet virágkorának. Ugyanakkor az egyházak számára új, jelentős kihívás volt a revízió kérdése, illetve a revízió kapcsán velük szemben támasztott elvárások.

Az amerikai magyarság egyházainak értéke ugyanis nagymértékben megnőtt a mindenkori magyar kormány szemében Trianon után, minthogy

31,6 GLANT, Tibor: Through the Prism of the Habsburg Monarchy: Hungary in American Diplomacy and Public Opinion during World War I. New York,Columbia University Press, 1998., 50-52. pp. Az idézet forrása: KOMJÁTHY, Aladár: A kitántorgott egyház, 142. p. Az elkobzott egyházi vagyon visszaállításának kérdése még 1927-ben is megoldadan volt. Washingtoni Kongresszusi Könyvtár: William E. Borah-féle iratok: 780-781. sz. dobozok: Beszédek és Nyilatkozatok. (Az adatokat Dr Giant Tibor bocsátotta rendelkezésemre.)

307 GLANT, Tibor: „Herbert Hoover and Hungary, 1918-1923” In: Hungarian Journal of English and American Studies (8/2). Debrecen, 2002/2., 95-109. pp.

308 Az ide vonatkozó törvények az 1924-ben bevezetett Johnson-Reed Immigration Restriction Act, mely az 1890. évi népszámlálási adatokban szereplő magyar bevándorlók számának 2%- ára, azaz 473 főre limitálta az évente bevándorlási jogot kapó új bevándorlók számát, illetve az 1927-es „National Origins” Quota System, mely ezt a limitet 869 főre bővítette.

309 KALASSAY, Sándor: „Az árvaház története” In: Bethlen Naptár. 1941., 72-78. pp. és „A clevelandi Katolikus Magyar Aggmenház felhívása Amerika katolikus magyarjaihoz” In: Amerikai Magyar Kathoükusok Családi Naptára. 1941., 138. p.

99