Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Tímeaq: A templomszenteléstől a szerencsejátékokig
Oláh Tímea segédlelkészek, majd az Egyesült Államokba érkező női és férfi szerzetes- rendek követői voltak.302 Végül meg kell említenünk az egyházi sajtót, mint a vallásos kapcsolattartás hathatós formáját. Mindkét általunk vizsgált felekezet saját szerkesztésű lapot adott ki, ezek közül kiemelkedik az 1900-tól folyamatosan kiadott Amerikai Magyar Reformátusok l^apja, mely az Amerikai Magyar Református Egylet gondozásában jelent meg.303 A római katolikusok 1894-ben adtak ki első ízben lapot, ez pedig a Magyarországi Szent Erzsébet Amerikai Hírnöke volt, mely 1901-től a Katolikus Magyarok Vasárnapja nevet viselte, s még ma is létezik.304 A hetilapok mellett jelentős forrásanyagot szolgáltatnak az egyházközségek és plébániák, valamint az egyházi szervezetek kalendáriumai, évkönyvei és évfordulós albumai. Ezek a kiadványok kiváló forrásnak bizonyulnak, hiszen számot adnak az amerikai magyar szervezetek életének mindennapjairól és jelentős eseményeiről. A közösségi és egyházi élet virágzását az 1910-es évek közepén sokkoló esemény zavarta meg: az első világháború kitörése. A hajójáratok leállításával a bevándorlóknak először kellett szembenézniük annak lehetőségével, hogy ott ragadhatnak új hazájukban. A bevándorlókkal szembeni idegengyűlölet egyre erősödött, különösen azon országok gyermekeivel - köztük a magyarokkal — szemben, melyek a háborúban a központi hatalmak oldalán harcoltak. A magyaroknak így az Óhazával és választott otthonukkal szemben egyaránt ki kellett fejezniük lojalitásukat. Mivel a politikai állásfoglalás nem volt ajánlatos, az egyházak egészségügyi, étel- és ruhacsomagok, valamint pénzösszegek küldésével segítették a magyarországiakat és a Szibériában raboskodó magyar katonákat. A háborús kötvények vásárlása szintén bevett gyakorlat volt, s a jótékonyági rendezvények is megsokasodtak ebben az időszakban.305 Az Egyesült Államok iránti lojalitás kifejezésére egyes szervezetek hűségnyilatkozatot adtak ki, s megalapították az Amerikai Magyar Hűségligát, melynek elnöke a később kétes hírbe keveredett Konta Sándor lett. Konta 1917 novemberében, Frank I. Cobb radikális újságíróval folytatott beszélgetése során elejtette, hogy az amerikai magyar református konventi misszió nem más, mint „jól szervezett kémbanda”. Mesterkedései következtében a Magyarországi Református Egyházhoz tartozó egyházközségekben házkutatást tartottak, 302 A női rendek között megemlíthetjük az Isteni Megváltó Leányai, az Isteni Szeretet Leányai, a Szociális Missziós Nővérek és a Szociális Testvérek Társaságát, míg a férfi rendek közül az érintett időszakban a Jezsuita és a Ferences rendi szerzetesek végeztek tanítói munkát. TOROK, István: Katolikus magyarok, 129-140. pp. További adatok még a ferencesek működéséről: FÜZÉR, Julián: „A magyar ferencesek kezdetei New Brunswickon (1923- 1942)” In: A Katolikus Magyarok Vasárnapja Évkönyve, 1990., 129-140. pp. 303 KALASSAY, Sándor: „Az Őrálló és az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1873- 1935” In: Árvaházi Naptár. 1935, 172-176. pp. 304 TÖRÖK, István: Katolikus magyarok, 478-479. pp. 305 AMRE Album I. rész, 26-27. pp. és LUDWIGH, Ernő: „Szibériában sínylődő rabkatonáink” (1916. augusztus 10.) In: Katolikus Magyarok Vasárnapja Jubiláris 1954. évi Históriás Kalendáriuma. 1954, 72-73. pp. 98
