Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Németh Csaba: Némethi Ferenc, Tokaj kapitánya
Níímuthi Füri'NC, Tokaj kapitánya kétséges harcot, amineműnek setét éjjel szükség vala lennie, egymással kebele ... Midőn sokáig harcoltak ... Fekete Barthalom, Dersjjy lovasa ... Némethyvel szemben menvén, s ... homlokon vágó. Mely sebben esésben népét hátra téríttető, és mind a% égései orcája rút véres lévén a várban bemene.”2m Dersffy így elvihette, amit csak talált a városban. Némethi bár vitézül ellenszegült, és hősiesen küzdött, ám hírszerzése nem működhetett kellőképp, ha saját vára tövében meglephette az ellenség. A várost nem tudta megvédeni, sebesülése pedig meggátolta, hogy beavatkozzék a további hadműveletekbe. Némethi, a várépítő Ha hősünk hadművészetével foglalkozunk, nem térhetünk ki várépítő tevékenységének ismertetése elől. E téren a legtöbbet a szerencsi várról tudjuk, amely Némethi Ferencnek köszönhette létrejöttét. Kiépítését azért határozta el, mivel stratégiailag kulcsfontosságú helyen, főutak találkozásánál feküdt. A domb aljában, a mocsaraktól körülvett bencés apátság épületét erősítette meg.* 205 206 Telekessy 1558. május 18.-i levelében sajnálkozott rajta, hogy Némethi erős várrá építette ki Szerencset. Árokkal és palánkkal vette körül a volt kolostor épületét. Az év őszén pedig arról értesülünk, hogy “egy huszárvárat csináltatott Szerencs előtt és száz lóval és százgyalogossal megtöbbíté az beit és két kis taraczkot is hozott bele.’,2X)b A palánk, illetve huszárvár említése arra utal, hogy kő helyett földfa szerkezetű védőfallal övezte az erősséget. Ez megfelelt az ekkor jellemző magyar várépítési szokásnak. Ha nagyobb ostromot nem is bírt ki, a kisebb rajtaütéseket eredményesen el tudta hárítani. Szerencs megszerzésére Némethinek a császáriak támadásai elleni védekezés miatt volt szüksége. Tokaj körül, talán éppen az előző évi kellemetlen tapasztalatok miatt is, egy kisebb erősségekből álló védelmi gyűrűt akart létrehozni. A várost ebből adódóan csak Izabellához pártolása, vagyis 1556 vége — 1557 tavasza után szállhatta meg.207 Tekintetbe véve október végi sebesülését, valamint azt, hogy a tél nem kedvez az építési munkálatoknak, úgy véljük, hogy a helység elfoglalására 1557 tavaszán— nyarán, a vár felépítésére pedig ezt követően vehette kezdetét, s valószínűleg áthúzódott a következő esztendőre is. A Csanádi püspök egyik leveléből értesülünk róla, hogy hősünk udvarház emelésének ürügyével kezdte el az építkezést. A csalárdságot csak akkor vették észre a Habsburg-párti vezérek, amikor már elkészült a vár.208 Ez a bosszúság váltotta ki 1558. júliusi rohamukat. Arra számíthattak, hogy egy 2114 Istvánffy 277., Komáromy 658. 205 Csorba 49—51. 206 Csorba 53-54. 207 Komáromy 651-654., 661. ™ Hodinka 158. 79
