Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: Zoványi Jenő (1865-1958)
Csohány János ürügy alapján eltávolított megérdemelt posztjáról. 1912-ben perújrafelvétel útján született bírósági ítélet megsemmisítette a Zoványi elmozdításáról hozott korábbi ítéletet és visszahelyezte sárospataki teológiai akadémiai tanári állásába. Ekkor azonban váradan fordulat történt. Bírósági ítélet ide, vagy oda, de Sárospatakon nem engedték tanítani Zoványit. Nem tudták a pataki korifeusok, hogy milyen jót tesznek Zoványival. Az 1914-ben, Debrecenben megnyílt Magyar Királyi Tudomány- egyetem Református Hittudományi Karának egyháztörténeti tanszékére meghívták Zoványit nyilvános rendes tanárnak, ami magasabb rangot, a társadalmi életben „méltóságos”, az egyházi életben „főtiszteletű” címet és sokkal magasabb fizetést jelentett, mint a „nagytiszteletű” sárospataki tanárok csekélyebb egyházi fizetése, akiknek társadalmi címűk még „tekintetes” sem volt. Ennek az állásnak az elnyerése terén bizonyára sokat köszönhet Tisza Istvánnak. Zoványi Jenő Debrecenben sem tagadta meg tudományos meggyőződését. A tőle megszokott energiával dolgozott és tanított. 1917-ben a reformáció 400 éves jubieluma alkalmából számos díszdoktort avattak a fiatal debreceni egyetemen. Zoványi is megkapta e kitüntető fokozatot. 1920-ban a református egyház egyetemes konventi bírósága, ami a legmagasabb bírói fóruma volt az országos egyháznak, megfosztotta lelkészi jellegétől. Ennek az ítéletnek az alapja az volt, hogy előzőleg világi bíróság négy hónapi börtönre ítélte egyházellenes írásaiért. 1918-19-ben valóban közölt olyan újságcikkeket, amelyekben az általunk már ismertetett szélsőséges liberális egyházi nézeteit hangoztatta és annak következtetései levonásával a felekezeteknek az oktatásból történő kivonulását, a hitoktatás káros voltát taglalta. Ezt addig is megtette és nem a Tanácsköztársaság kedvéért írta, amit írt. Régi szabadkőműves volt, aki a szabadkőművességnek a szélsőségesebb szárnyához tartozott és nem ahhoz, amelyhez Baltazár Dezső tiszántúli református püspök és a legtöbb világi egyházi vezető és egyetemi tanár. Zoványi szélsőséges liberális teológiai nézeteivel — amint már volt róla szó — hollandiai teológiai professzor lehetett volna, de magyarországi nem. Ugyancsak ellentmondott lelkészi jellegének is ez a teológiai nézet és nyilvános hangoztatása, sajtó útján történt közlése. Volt egy időben olyan nézet, hogy a proletárdiktatúra támogatása miatt folyt le valójában az eljárás Zoványi Jenő ellen. Ez nincs így. Semmi köze sem volt a hazai bolsevistákhoz. A magántulajdon szentségét vallotta, továbbá a személyes szabadság elidegeníthetetlen gyakorlásához való jogot. Elítélte a sztrájkjogot. A munkások társadalmi nehézségeit karitatív úton látta megoldhatónak és semmiképpen sem proletárdiktatúrával. A társadalmi életben megnyilvánuló egyenlőtlenségek, igazságtalanságok kívül estek érdeklődési körén. A nemzetiségi kérdésben sem az internacionalizmus, hanem a hazafias nemzeti gondolkodás vezette. Ez volt a véleménye a hazai egyházakban lévő nemzetiségek magyarellenes mozgalmairól is. 68
