Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Simon Wiesental emlékére
Simon Wihsental emlékére Vernichtung”55 Ben-Chorin válasza: nem az egyéni sorsokra nézve vígasztalás Jeruzsálem, hanem a népet tekintve, kollektív értelemben. Aki erre figyel, annak szeme meg nyílik az ígéret beteljesedésének meglátására: rnrr~p nynin narisn mTite?} arab érái ditnt VTKTIK Di?n THasrns - Ézs 66,14. Jeruzsálem szépségében éli át Ben— Chorin a csontok zöldellését, a halottnak hitt nép megelevenedését. Számára csoda 1948 és 1967, hogy Jeruzsálem ellenállhat a támadásoknak, hiszen mindez jele annak, hogy Isten már ezen a világon beteljesíti ígéreteit. Ezért látja Izrael feltámadását, mely az Ez 37 beteljesedése. Ezt éli át, amikor 1945 után élő halottaként áramlottak Izrael földjére azok, akik a megsemmisítő táborok borzalmait túélték. 1948. május 14-e Izrael proklamáció)a. Az ország kapui megnyílnak és Ben-Chorin látja az ígéret beteljesedését, amikor megindulnak Ezékiel megelevenedett halottainak tömegei az ígéret Földjére. Nem múlt el örökre a szenvedés azzal, hogy beteljesedett az ígéret. Mind a mai napig áldozatokat követelnek Izrael háborúi, de Ben-Chorin emlékezik Ezékiel szavaira: ’’tí J’073 -16,6. A megőriztetés számára kegyelem. A holocaust borzalmai nem ölték meg benne a hitet: “Bewahrung ist Gnade, ganz unverdient, denn es waren viel Bessere, die im Wirbel der Zeit untergegangen sind”56. Ben-Chorin nyitottságát és nagyságát fémjelzi, hogy holocaust értékelésében újszövetségi összefüggéseknek is helyet ad. Átéli ugyanis a megvígasztaltatást, de látja milyen veszélyeket rejt magában népe egy-egy újabb szenvedése az újabb nemzedék számára. Ezért mondja, hogy a tulajdonképpeni megvígasztaltatáshoz hit kell, de aki hisz, az egyúttal hitetlen is és a hitet mindig veszélyezteti a hitetlenség: “Da denke ich oft an das paradoxe Wort des überwältigten Vaters im Markusevangelium (9,24): “Ich glaube; hilf meinem Unglauben!”57 Az apának is volt hite, ö ezt tudta magáról. De azt is tudta, Istennek is vannak mércéi, melyek nem biztos, hogy úgy mérnek, mint az emberi mércék. Aki a holocaust után hitről beszél, az megteheti, de tudhat egyúttal arról is, hogy ahol a fény, ott az árnyék. A hitetlenség árnyéka könnyen rávetődik a hitre, amikor szenvedéssel konfrontálódik az ember. Jeruzsálem vigasztalását is lehet átélni a hit világosságában is, de könnyen beárnyékolhatják ezt a világosságot a hitetlenség sötét felhői. Martin Buber is bizonyára hasonló megfontolásból vette át Werfel kifejezését a “Gottesfinsternis”-t, mely egyszer csak megjelenik a hit egén: “Erschrick doch wenigstens, Daß die am Tag erwachten Fledermäuse Verzweifelt sich an deine Fenster werfen!”58 Ben-Chorin bevallja: ő is megijed, amikor hitetlenségének denevérei nekiverődnek az ablaknak. Sőt nem csupán a hitetlenség denevérei ijesztgetik, 55 Ben-Chorin i.m. 78. old. 56 Ben-Chorin i.m. 81. old. 57 Ben-Chorin i.m. 81. old. 58 Ben-Chorin i.m. 82 old. 37
