Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Simon Wiesental emlékére

Enghy Sándor A modern civilizáció, ha jobban belegondolunk, lényegében ilyen menekülés Isten elől Tarsis aranypartjai felé, amikor Isten Ninivébe küld13. A prófétaság történetében nem Jónás az egyetlen, aki így reagál Isten szavára. Mózes, Ézsaiás, Jeremiás sem lelkesedett különösebben, amikor engedelmeskedni kellett a hívó szónak. Jónás esete azonban mégis speciális. Jónás ugyanis mint zsidó kap Istentől megbízatást, mint aki Istennel áll szoros kapcsolatban és Isten szövetségének talaján gyökerezve áll szemben a világgal. Ez az, ami Jónásnak annyira nehezére esik, hogy Isten tanúja legyen a világ előtt és Isten gonoszságra vonatkozó üzenetét hirdesse. Jónás nem engedelmeskedik Isten küldő parancsának, hanem más irányba megy. Ben-Chorin keményen párhuzamba állítja Izrael és Jónás magatartását ezen a téren: “Wir können dieses vergebliche Bemühen der Kursänderung, von Anfang an, in der Geschichte Israels erkennen14. Bátor bírálat, de sok ponton megerősíti ezt az álláspontot Isten népének története. Egyiptomtól is nehezen akart Isten népe elsza­kadni. A pusztából, melyen át az út a Kijelentés Hegyéhez és az ígéret Földjéhez vezetett lépten-nyomon visszavágyakoztak a szabadságból a szolgaságba. Sámuel idejében sem kellett Isten királysága, nekik olyan király kellett, mint a többi népnek. Politikájában sokszor keresett Isten népe szövetségestársat magának, a számára adatott egyetlen szövetség keretein kívül. Isten és népe kapcsolatát Hóseás házasságtörések soroza­taként ábrázolja. Ben-Chorin tudja, hogy az idők változnak. A bibliai idők kora óta is nagyot változott a világ, de Izrael maradt Isten szövetséges társa. Isten népének feladata van, küldetése a világban. Mit kezd küldetésével Isten népe az idők folyamán: viharok idején, amikor nyugtalanná válik egy-egy válsághelyzetben a világ, mert háborúk fenyegetnek, gazdasági, szociális problémák nehezíük az ember sorsát. Izrael Jónás módjára visszavonul a fenyegetett hajóban és alszik. Ebben az állapotban az alvás egyenlő a meneküléssel. Ben-Chorin ezt a típust nevezi így: “Assimilations- und Mimikri-Jude”15. Olyan ember az ilyen, aki nem akar ott lenni, ahol kitör a vihar, de valamilyen módon azért egyszer csak eljön az ideje annak, hogy lelepleződjön. Mint az állatok, amikor védtelen állapotukban rejtőszínükkel védekeznek azon fáradozva, hogy felismerhetetlenné le­gyenek, de akárhogy is erőlködnek, identitásuk megmarad. Jónás a krízis idején kell, hogy az egzisztenciáját érintő kérdésre válaszoljon. Jónás könyvében a kapitány kérdezi Jónást: DTJ3 jb'riQ -1,6. A kérdés tulajdon­képpen az, hogy mit vesz észre Jónás az eseményekből, amelyek őt veszik célba, amikor rá hatnak az események, mert körülötte, vele történnek és neki reagálnia kell alanyként, mert ő van nagyító alatt, hogy mit kezd az eseményekkel. A történetben nem Isten kérdezi már Jónást, hanem az 13 Ben-Chorin i.m. 12. old. 14 Ben-Chorin i.m. 13. old. 15 Ben-Chorin i.m. 13. old 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom