Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: A gondviselő félelem
Frank Sanyer tüzet immár sokat láttunk égő várost is csodáltunk poklok poklára is szálltunk megásni tűz elföldelni megásni tűz elföldelni megásni tűz elföldelni csak a bíró késett eddig bűn bűn alól új bűnt vedlik s nem tudhatjuk vajon meddig tartatunk ítélet nélkül s mint bűnhődtünk azt is végül nem róják-e vissza vétkül lám a kétség belénk dobban hihetünk-e vajon abban mi sem marad megtorlatlan ... egy anyának négy szép gyermeke maradt a romok alatt poklot miattuk ki reszket aki győzött aki vesztett? bűn a vég és bűn a kezdet Itt ismét a világban lévő jó és rossz paradoxonjával találkozunk. Van valami „pokoli” a világban lévő szenvedésben és rosszban, nem tudunk kitérni a kérdés elől: miért van annyi szenvedés? Feltehető ez a kérdés az emberi felelősséggel kapcsolatban. Fel lehet tenni, és Jób óta fel is teszik ezt a kérdést Istennek. Miért vár még a bíró? - kérdezi Kányádi. Mennyire vagyunk ártatlanok? A költő később így folytatja litániáját: Uram ki vagy s ki mégse vagy magunkra azért mégse hagyj ajtódon félve kaparász kis szárnyával e kis fohász gyermeki hangon gügyöget dícsértessék a te neved 12
