Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön

Európai könyvkultúra magyar földön

készített magyar nyelvű könyveket, hisz mind a liturgia, mind a tudomány, sőt, az irodalom nyelve századokon át a latin maradt. Miközben a népi kultúra korszakokon keresztül őrizte nálunk az ősmagyar írásbeliség emlékeit, ugyanakkor sajátos, kettős kötődéssel integrálta a latin egyháziassá- got és műveltséget.

Középkori könyvkultúránknak köszönhetjük a hazai írásbeliség első, megmaradt emlékeit. (Szt. István: Intelmei...) Legrégebbi könyveink a kódexek, 4 egyúttal irodalmi anyanyelvűségünk kezdeteinek megörökítői, (Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom) az 1200-as évek második felében használatban lévőnek feltételezett, magyar Szent István - legendával, Margit-legendával és magyar nyelvű Biblia-részlettel 1270 előtt. 5

A magyarság eredetét és történelmünk eseményeit idéző krónikáink Közép-Európa legjelentősebb írott forrásai. Anonymus Párizsban tanuló tudós, Temesvári Pelbárton keresztül már a magyar szellem jelenik meg Európában. Szt. Ferenc legendájának terjedésével a közkedvelt európai témák egyike vonul be a magyar irodalomba. Kézzel írott, majd nyomtatott könyvek népszerűsítik a magyar uralkodóháznak — az Árpád-háznak — azt a 38 tagját, akiknek szentté avatásával a világkeresztyénség példaképeit egyedülálló módon gazdagították.

Humanista könyvgyűjtőink -Vitéz János félezer kötetes könyvtárával, 6 s Janus Pannonius, aki a pozsonyi egyetem fölállítását szem előtt tartva Rómából, Firenzéből, Ferrarából, Velencéből személyesen vásárol és rendel könyveket — nem maradnak el nyugati kortársaik mögött. Mellettük sorolhatjuk azokat a főpapokat, akiknek könyvgyűjteményeiről tudunk: Debrenthei Tamás (1466), Báthory Miklós (Vác), Garázda Péter (Esztergom), Nagylucsei Orbán (Győr), Perényi Ferenc (Nagyvárad), Filipec János (Nagyvárad), Váradi Péter (Kalocsa), Thuz Osvát (Zágráb), Bakócz Tamás (Esztergom), Szathmáry György (1524), Thurzó Zsigmond (Nagyvárad), Haczaki Márton (Nagyvárad), Henckel János (Buda), Landeshit György (szepesi kanonok), Kálmáncsehi Domokos (Erdély), Handó György (Kalocsa), Farkas Bálint (Nagyvárad). 7

Az említett budai ősnyomda (1473) az első hazai latin nyomtatványainkat állítja elő (Budai Krónika), miközben a kolostori másolóműhelyek még kéziratos könyveket készítenek.

A Bibliotheca Corviniana nemcsak a Magyar Királyáság, hanem Európa egyik legjelentősebb gyűjteménye. A — becslések szerint — több ezer kódexből és ősnyomtatványból álló könyvtár kb. 50 ezer művet, számos

41050-1060-tóI.

5 Mezey L.: Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén. Bp. 1955. 35.p.

6 Madas E. - Monok I.: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig. Bp. 2003. 69.p.

7 Csapody-Tóth-Vértesy: Magyar könyvtártörténet. Bp. 1987. 64-71.p.

111