Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Horváth Krisztina: Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában
Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában Az erdélyi református egyházkerület megőrizve alkotmányának némely sajátosságát, belépett a magyar egyházkerületek közösségébe. A debreceni zsinaton hozták létre a református egyházi közalapot, melyből a konvent támogatni tudta az arra rászoruló egyházközségeket. Legnagyobb jelentősége mégis abban állt, hogy szervezeti szempontból tulajdonképpen csak innen kezdve lehet beszélni a magyar református egyházról. A református egyház az I. világháborúig még tartott Budapesten két zsinatot, az egyiket 1891-1893 között, a másikat 1904 és 1907 között. Ezeken a zsinatokon csak kisebb módosításokat hajtottak végre, de lényegében semmi nagyobb változást nem indítványoztak. Ennek kapcsán fontosnak tartom még elmondani, hogy a Romániába, az Egyesült Államokba és más idegen országokba a kivándorolt magyarok által alapított református egyházak a I. világháború végéig az országos magyar református egyház irányítása alá tartoztak. A másik magyar protestáns egyház tagjai, az evangélikusok tíz évvel később tartották meg alkotmányozó zsinatukat. Egyházuk egységes alkotmányát és szervezetét az 1891-es budapesti zsinat alkotta meg. Itt kimondták, hogy legfőbb egyházi kormányzó szervük az egyetemes gyűlés. Létrehozták a terheket kiegyenlítő alapot vagyis a Gyámintézetet, és mellette az országos egyházi nyugdíjintézetet. Az erdélyi szász evangélikusok országos egyháza továbbra is megmaradt különállásában. Szervezeti reformokat itt 1861-ben hajtottak végre és a paritás elvét itt is érvényre juttatták. Országos egyházukat tíz dekanátusra osztották. Gyülekezeteik közül a brassói dekanátus 1886-ban csatlakozott az országos magyar egyházhoz. A kiegyezés után új egyházalkotmányt vezettek be az unitáriusok is. Ez alapján egyházkormányzatuk egy alulról felépülő testületi rendszer. A magyarországi protestánsok megpróbáltatásai és a misszió A magyar protestánsok évszázadok alatt -mint láthattuk- lassan és keserves harc árán számos eredményt értek el a fennálló állami hatalmakkal szemben. A szabadságharc leverése után azonban Európa szerte felütötte fejét több hódító vallás- és egyházellenes irányzat. Ennek bomlasztó hatásai Magyarországon is megmutatkoztak, további nehézségeket okozva ezáltal egyházaik számára. Miközben a protestáns egyházak létük fenntartásáért harcoltak, szinte észrevétlenül veszítették el kapcsolataikat egyházuk tagjaival. Ez a sajnálatos tény a magyar társadalom szinte valamennyi osztályát érintette. A folyamathoz hozzájárult a meginduló városiasodás is. A munkásság, parasztság és kispolgárság lelkileg már kevésbé kötődött az egyházhoz. A protestánsok lélekszáma lassan visszamaradt a többi felekezeteké mögött. 103
