Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Bullinger a Tiszán innen

Bullinger a Tiszán innen

Buliinger Henrik személyes kapcsolatai Magyarországon

Időben talán az első csoportba azok a névtelen honfitársaink tartoznak, akikkel Buliinger személyesen találkozott. Ilyenek lehettek a 16. század folyamán ott tanuló magyar peregrinusok. Azután egy tudós magyar, akit a bázeliek megválasztottak tanítónak, de visszament Magyarországra (1542). Ilyenek Musculus Wolfgang magyar ismerősei, (1550) valamint azok a magyar tudósok, akik a Consensus Tigurinus8 szövegét még a megjelentetése előtt (1551) tanulmányozták és jóváhagyták.

Ismert személyek már azok a brassói szász prédikátorok, akik elsőként léptek kapcsolatba levelezés útján Buliingerrel: - Hentius Márton és Honter János.

További levelezőpartnerei között sorolhatjuk: Belényessi ( alias Szegedi?) Gergelyt (1543?), Pesti Bódog (Macarius) Józsefet (1544), Fejértóy Jánost (1551-1555), Huszár Gált (1557), Szikszai Lukácsot (1562?), Berzeviczi Mártont (1564), Thury Mátyást (1568), Méliusz Juhász Pétert (1569), Skaricza Mátét (1570) és Balsaráti Vitus Jánost (1575).9

Buliinger magyarokhoz írt 'Leveles Könyve (1551), a „Libellus epistolaris”,10 11 részben válasz a Magyarországról hozzá intézett kérdésekre, részben inspirálhatta azokat, akik ismeretlenül hozzá fordultak, hogy a tanácsát kérjék. Amíg Európa nyugati feléből a legkritikusabb tanbeli kérdésekkel keresték meg, Európa közepéből, a Kárpát-medencéből talán a legnehezebb gyakorlati problémákat éppen a magyar protestantizmus közvetítette hozzá.11

Ha a nyugati reformáció nagy alakjainak a magyarországi hatásáról beszélhetünk, mennyivel inkább tehetjük ezt Buliinger kapcsán, aki a magyar egyházat Libellus epistolaris-kvú megszólítja, magyarokkal levélben és személyesen kapcsolatot tartva tájékozódik a Kárpát-medence vallási és politikai helyzetéről, különös tekintettel az evangéliumi hit terjedésére és az egész Európát fenyegető, török veszedelemre.

8 A protestáns úrvacsoratan-vitát nyugvópontra helyező egyezmény.

9 Zsindely Endre: Buliinger magyar kapcsolatai. In: Studia et Acta Ecclesiastica 2. Tanulmányok a II. Helvét hitvallásról. Bp. 1967. 57-88.p.

10 Libellus Epistolaris a pio et doctissimo viro, Heynricho Bullingero, Tygurinae Ecclesiae in Helvetia pastore fidelissimo et vigilantis simo, pressis et afflictis Ecclesiis in Hungária, earundemque Pastoribus et Ministris transmissus. Anno Domini MDLIX. (A kiadás évét a kolozsvári címlapon a nyomdász Heltai változtatta 1551-ről 1559-re.)

11 Az akkori közélet ilyen kérdéseket tett fel: - szabad-e együtt lakni a hitetlenekkel ? (=mohamedán vallásúakkal), Szabad-e megmaradni a török által megszállt területen? Mi vehető át a hitetlenek szokásaiból és mi nem? Milyen házasságjogi tanácsot adhat a keresztyén lelkigondozó a török által elrabolt és visszatért asz- szony esetében? Stb. Bucsay Mihály: A lelkigondozó Buliinger. (Zsindely E. könyvének ismertetése.) = Theológiai Szemle 1980/1. 58-59.p.

21