Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: Bullinger és hazánk
Bullinger és hazánk diákok életútja látszólag semmibe vész. De ott van a láthatatlanul formálódó átalakulásokban. Már a Belényesi Gergely tanulmányútja utáni időből tudjuk azt is, hogy jóhírű magyarok szintén voltak azok között, akik előzetesen jóváhagyták a Consensus Tigurinust (Kálvin és a svájciak kiegyezését). Talán csak vagy éppen azokat kérdezték meg, akik akkor kint tanultak, de lehet, hogy itthon is hamar megismerték ezt a sorsfordító dokumentumot, illetve esedeg az akkor Paduában élő Gyalui Torda Zsigmond is a helyeslők közé tartozott. Ezt nem tudjuk eldönteni. Úgy látszik azonban, hogy a svájciak és Kálvin körének egyező hitvallási nyilatkozatának nemzetközi szintű jóváhagyását magyaroknak is egyengették, akik ezt a fontos fordulatot nyilván itthon is széles körben megismertették lelkésztársaikkal és a zsinatokkal. Fejérthóy János A következő kapcsolópont nem külföldön tanuló diák vagy tanult prédikátor, hanem kancelláriai titkár volt, méghozzá a reformáció megállításán és visszafordításán munkálkodó félelmetes hírű püspök Oláh Miklós környezetében, és ez a tény mindennél jobban szemlélteti a reformáció meg- gátolhatatlanul terjedő hatását. Buliingerét is. Fejérthóy levelében három olyan kérdést fogalmazott meg, amellyel a napi gondok és üldöztetések között a magyarországi prédikátorok ismételten szembesültek, ezért vár útbaigazítást Buliingertől. 1. A török elrabolja a hitvestársat, az itt maradott új házasságra lép a gyermekek nevelése érdekében, mi történjék, ha valamikor a másik hitves- társ visszatér? 2. Hogyan éljenek együtt ugyanabban a helységben a pápistákkal, hogyan tartózkodjanak szertartásaiktól? 3. Mivel feleljenek a pápista papok érveire a hívők, ha a misében alkalmazott kovásztalan kenyér imádására akarják őket csábítani vagy kényszeríteni? A házasság kérdésére tudomásunk szerint nem érkezett válasz Zürichből, vagy csak olyan közvetett állásfoglalás, amelynek semmi emléke sem maradt meg. Kényes dolog volt a szélsőségek ismételt felbukkanása miatt. Megesett, hogy egy évtizeddel később kiszabadult a fogságból az ekabolt férj vagy feleség, egykori házastársa, aki semmit nem tudhatott róla, közben már mással nevelte első házasságából született gyermekeit, gyakran második házastársától is voltak gyermekei. Voltak, akik ilyenkor kötelezték volna a korábbi házastárs visszavételét, s a későbbinek gyermekeivel együtt való elküldését. Volt, aki mereven ellenzett mindenféle második házasságot, még a fiatalon megözvegyült asszonyokat férjhez menetelét is eltiltotta. Kényes helyzet volt, hogy Európa protestáns részén fejedelmi udvarban is történt válás, második házasság, egy ilyen botrány Luther és Melanchthon jóváhagyásával esett meg. Lehet, hogy ez a helyzet intette a svájciakat óvatosságra. Ez a pásztorációs és házasságjogi kérdés a török hódoltságban később is felbukkant. 11
