Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Donald Bloesch: A gonosz problematikája
A GONOSZ PROBLEMATIKÁJA Figyeljük meg: sok filozófus érezte úgy, hogy többféle álláspontot is a magáévá kell tennie. Talán azért volt ez így, mert észrevették, hogy egyetlen álláspont sem teljesen kielégítő. Azt kell megértenünk, hogy az összes filozófiai álláspontban van valami közös, mégpedig az a törekvés, hogy megnyugtató magyarázatot adjanak a gonosz rideg valóságára, és hogy tagadják az emberi bűn kérlelheteden tényét egy igaz és szent Isten előtt. A bibliai hit szemléletmódja A bibliai hit nem annyira megmagyarázni, mint inkább legyőzni akarja a gonoszt. A bűnbánatra való felhívást és a gonosz elleni küzdelmet hirdeti. Az evangéliumi keresztyének számára a gonosz több mint hiányosság: valós, dinamikus erő. Nem a létben való hiányosságot jelenti, hanem annak elferdítését és romlottságát. Nem annak a tökéledensége, ami ténylegesen van, hanem annak a megtámadása. Nem a racionalitás hiányában, hanem az azzal való visszaélésben áll. Nem az ideálissal való összhang hiánya, hanem a helytelen eszmének való elkötelezettség. A bibliai keresztyénség a gonoszt a bűnre vezeti vissza. Sőt, a bűn nem deprivatio, valami jónak az elvesztése, hanem depravatio, gonosz romlottság. Nem egy bizonyos tudadanság, ahogyan azt néhány skolasztikus és Ritschl is vallotta, hanem az isteni törvény szándékos megsértése. Hans Küng pontos képet ad a bűn bibliai jelentéséről: A bűn, mint aversio a Deo et conversio ad creaturas, a teljes halál és a teremtmény pusztulása felé vezet. Sokkal többet jelent, mint egy díszítő tulajdonságtól, vagy egy fehér palásttól, vagy kellemtől való megfosztás. A tartalom és a szív elleni támadást jelenti.21 A gonosz az ellen-létből származik, nem pedig a nemlétből. Egy olyan hiányosság az, amelyért mi személyesen vagyunk felelősek. Ha az erkölcsi döntések világában beszélünk tudatlanságról, akkor ezt úgy kell érteni mint szándékos tudatlanságot. Míg a görögök az ilyen tudatlanságot az emberi állapot szükségszerű velejárójának tekintették, addig a bibliai hit ezt egy szándékos önámításnak látja. A tudatlanság mögött a „szív keménysége” áll (Ef. 4,18). A bibliai szemléletmód szerint a gonosz forrása nem a természet világában van, hanem az ember lelkében található. A gonoszt nem „egy meglévő jó összezsugorodására” (Shailer Mathews), és nem is a bennünk lévő „állati szintre” (Alan Hunter) kell visszavezetni. A gonosz helye nem a Neandervölgyi embertől örökölt állati hajlamban (Case), és nem is alacsonyabb szintű természetünknek az Isten-tudattal szembeni ellenállásában (Schleiermacher) van. Eckhart mester közelebb állt az igazsághoz, amikor azt mondta, hogy az ember azért kapta a testét, hogy megtisztítsa a lelkét. 21 Hans Küng, Justification, angolra fordította: Thomas Collins, Edmund Tóik és David Granskou (N.Y.: Nelson, 1964), 175. 43
