Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csohány Jnos: Belmisszió a református oktatásban
Csohány János 1936-ban indult meg Sárospatakon a Református Kollégiumban Szabó Zoltán és Újszászy Kálmán teológiai professzor vezetésével a kifejezetten dán típusú népfőiskola. Ezt a dán módszert Sárospatakról átvette a KIÉ, a MEKDESZ, az SDG és más hasonló szervezetek, valamint egyházi református testületek (egyházkerület, egyházmegye, egyházközség), de a katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága (KÁLÓT), a Katolikus Leányok Országos Szövetsége, aztán a Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetsége (KALASZ). A Csallóközben, Beregszászon, Erdélyben Ákosfalván, Barátkán, Gyalun, Kőrösfőn, Magyaroskapun, Makfalván, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Holtmaroson működtek népfőiskolák. (Vö. Kovács Bálint: Magyarországi keresztyén népfőiskolák. Bp. 1941.; Hankó Ildikó: Népfőiskolák az unióban. Az iskolatípus a vidék védőbástyája lehet a globalizáció ellen. = Magyar Demokrata 2003. április 24. VII. évf. 17. sz. 36-37. p.) A népi írók a népfőiskolák mellé álltak és felsorakoztak támogatásukra a hazafias, haladó értelmiségiek, akik előadásokat, orvosi munkát, szakoktatást vállaltak a népfőiskolákon. Általános műveltséget, széles látókört, önálló gondolkodást és okszerűen, az adott körülmények között, tehát kis magángazdaságukban modernül gazdálkodni tudást tanítottak a fiataloknak. Erősítették hitüket Istenben, a Megváltóban, hogy az O szeretetétől senki sem szakíthatja el a benne hívőket. Tanították a népfőiskolásokat arra, hogy a jég hátán is megéljenek, mert Isten akarja boldogulásukat. 1949-ben aztán a népfőiskolákat megszüntette a kommunista kormány. Az egyéb ifjúsági egyesületek sok részét már 1946. július 4-i rendeletével Rajk László, a később elvtársai által koncepciós perben elítélt és kivégzett kommunista belügyminiszter betiltotta, amikor 1500 egyesületet, mai szóhasználattal civil szervezetet szüntetett meg. Az akkor megmaradt belmissziós református egyházi jellegű egyesületek 1948-1950 között felszámolásra kerültek. 1988-ban eljött a népfőiskolák újrakezdésének ideje. Kállón római katolikus, 1989-ben Csákváron református, 1990-ben pedig Kajárpécen evangélikus népfőiskola alakult. A Művelődésügyi Minisztérium 1989-ben nem csupán törvényesítette, hanem Pro Cultura Alapítvánnyal támogatta a népfőiskolái mozgalmat. „A legtöbb ’klasszikus keresztyén népfőiskolát Kis Boáz csákvári református lelkész vezetésével a Magyar Népfőiskolái Collegium fogja össze. Jelenleg 40 körüli hazai és 10 körüli határon túli magyar népfőiskola tartozik e szervezethez; számuk folyamatosan nő.” A KÁLÓT keretében most 28 népfőiskola van, de rajta kívül más összefogó világi szervezetek keretében és teljesen önállóan legalább még 170 népfőiskola tevékenykedik. (Mindent összeszámolva legalább 248 népfőiskola van a magyarság körében.) 1997-ben a CXL. Törvény külön szabályozta a népfőiskolák ügyét. Több kormányszerv és minisztérium foglalkozik támogatásukkal, felügyeletükkel. (Hankó i.m. 38-39. p.) Újjáéledt a régi belmissziós református és más vallású ifjúsági szervezetek egy része is és munkálkodik. Érdemes folytatni. 16
