Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Halál, feltámadás, örök élet az Ószövetségben
Enghy Sándor HELLER is jól látja az élet és halál összetartozásának problémáit, s valóban nem mentesek a Biblián kívüli vallások ezektől a kérdésektől, viszont meg kell állapítanunk, hogy az Ószövetség nem emberi válasz ezekre a kérdésekre. Az Ószövetség ezekkel az emberi válaszokkal állítja szembe Jahve válaszát. SCHUBERT8 és VRIEZEN azt fejtegedk, hogy mivel az Izrael körüli világ tele volt halottkultusszal, halottak szellemének megidézésével, az Ószövetség tudatosan nem beszél olyan sokat a halál utáni életről,9 s így e kérdéskörben a szétszórt utalások együttesen sem adhatnak teljes képet az Ószövetség halál utáni életre vonatkozó gondolkodásáról. Ók ezzel tulajdonképpen azt mondják, hogy az élet és halál kérdéseihez hozzátartozik a halál utáni élet problémája is, sőt ebben az összefüggésben még az is kérdés, mennyiben nevezhető életnek az, ami a halál előtt van. Hol van egyáltalán az élet és halál határa, hol kezdődik és végződik az egyik vagy a másik? Az a világ, amelyben az Ószövetség megszólalt, bőven tartogatott választ ezekre a kérdésekre. Az Ószövetség azonban nem akart keveredni válaszaival a környező világgal. FOHRER10 amikor Ezs 65,20-at idézve azt mondja, hogy az eszkatológikus próféciák visszafogottak, s nem akarnak változtatni az ember halál utáni sorsán, hanem csak a halál határát akarják arrébb tolni, sokkal kevesebbet lát az Ószövetség halál utáni életre vonatkozó üzenetéből, mint amennyit az valójában tartalmaz a maga gazdagságában. Az Ószövetség eszkatológiája sokkal szélesebb körben mozog, s kár azt FOHRER látására leszűkíteni. FOHRER ugyanitt még az Ezs 25,8-at is az ember könnyeinek és gyászának az eltörlésére érti, melyet későbbi kezek vonatkoztattak csak tévesen a halálra. Ha pedig a halál eltöröltetik, akkor viszont az ember halál utáni sorsának kérdése sem vetődik már fel. FOHRER felfogásában a halottak feltámasztásáról szóló történetek, a halhatatlanság kérdése, az elragadtatások, a halál utáni megfizetés tanítása, az élet eszkatológiai meghosszabbítása, vagy a halál megsemmisítése csak néhány gondolat az Ószövetségben, mely az alvilágban való vegetálás képén semmit nem változtat. 8 SCHUBERT, Kurt Die Entwicklung der Auferstehungslehre von der nachexilischen bis zur frührabbinischen Zeit Biblische Zeitschrift Hrsg. Vinzenz, Hamp Schnackenburg, R. Jahrgang 6. 1962. 177-214. 183. old. 9 így akarva elkerülni a környező népek gondolkodásával való keveredés veszélyeit, másrészt Izrael tudatosan az élet fontosságát hangsúlyozta a halállal szemben. 10 FOHRER, Georg Das Geschick des Menschen nach dem Tode im Alten Testament In: Fohrer, Georg Studien zu alttestamentlichen Texten und Themen 1966-1972. Beihefte zur Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft 155. Berlin, New York de Gruyter 1981. 188-202. 197. old. 80
