Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: A Reformáció vívmányai

Csohány János római pápa főségét elismerő latin egyháztól és saját egyházfősége alatt megalapította az anglikán egyházat. Az anabaptista és az unitárius egyház­alapítás már nehezebb utat járt meg. Az elsőt csak jóval később, az unitá­riust pedig Lengyelország egyes részein egy időre sikerült létrehozni. Er­délyben azonban a világon először 1551 és 1571 között négy keresztény vallásfelekezet, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius nyert törvényes szabad vallásgyakorlatot. Nyugat-Európa más részein és Amerikában az unitárius egyház csupán a XIX. században kapott szabad vallásgyakorlatot. A reformáció kihívásának a római katolikus egyház sem tudott teljesen ellenállni. A tridenti zsinaton (1545-1563) elhatárolta magát a reformáció­tól. Az ahhoz csatlakozott egyházakat eretneknek nyilvánította és kizárta magából, de a reformáció által kifogásolt számos dolgot — így a bűnbocsá­tó cédula árusítását — elhagyott, ill. korszerűsített. 1962-65 között sem kerülhetett volna sor a II. vatikáni zsinat pozitív kezdeményezéseire, így az anyanyelvi liturgia, a Szentírás erőteljesebb használata és más újítás bevezetésére a reformáció nélkül. Az evangéliumi egyházakban a reformáció megvalósította az anyanyel­vi istentiszteletet. A szertartások egyszerűsödtek. Az istentisztelet közép­pontjába a prédikáció (igehirdetés) került. Igaz, hogy a pompa mellőzése céljából, de a művészet szerepe az istentiszteleteken - különösen a refor­mátus egyházban — háttérbe szorult. Viszont anyanyelvre fordították a Bibliát, és számos kegyességi könyvet írtak és nyomattak ki a nép nyelvén. Az anyanyelvi irodalom fellendült. Magyarországon a XVI. században 29 nyomda működött, amiből 28 protestáns volt és csupán egy katolikus. Az iskolázás új lendületet kapott. Már Rotterdami Erasmus, a kor leghíresebb humanista tudósa célul tűzte ki, hogy az embereknek meg kell tanulniuk olvasni, és a Szentírást kell olvasniuk. Négyosztályos ún. nem­zeti - valójában elemi - iskolák tömege keletkezett. A protestánsok min­den egyházközségben létesítettek ilyen nemzeti iskolát. Gomba módra szaporodtak a középiskolának megfelelő latin iskolák, amik sokszor kollé­giumi iskolaszervezetben egybeépültek a rájuk épülő főiskolákkal. Nyugati protestáns országokban számos protestáns egyetem nyitotta meg kapuit. A katolikus egyház vagyonának egy részét, az elnéptelenedett kolostorok közül is számosat iskolai célra fordítottak a protestáns országokban. Magyarország is protestánssá lett. A XVI. század végére a katolicizmus nyomokban maradt meg nálunk. A tudomány nagyot lépett előre. A sok kiművelt emberfő előtt a tudományos vizsgálódás szabadsága is lassan kibontakozott. Ez a nálunk szerencsésebb helyzetben lévő nyugati orszá­gokban volt főként lehetséges. Új tudományos felfedezések, azok gyakor­lati eredményei, gépek, eljárások születtek. A reformáció tehát a felvilágo­sodásnak is előfutára volt. A kálvini felfogás meghirdette az egyháznak az államtól történő elvá­lasztását. Az egyházi hierarchia leépítését már Luther megvalósította. A hierarchia helyére az egyetemes papság elve lépett. Minden hívő ember 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom