Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Adottságok, tények, metaforák - avagy mit lát egy látlelet?
Nagy Károly Zsolt Adottságok, tények, metaforák AVAGY MIT LÁTTAT EGY LÁTLELET? „Egy dolog, ha valami valamin alapszik, és valamit az alapra építünk; és más dolog úgy tenni, mintha a tények adottak volnának, olyan valamik, amelyeket inkább találunk, mint létrehozunk.” (Hayden White)1 A Sárospataki Füzetek előző számában „Egyhá^társadalmunk — Kísérlet egyfajta egyhásps^oáológiai 'látlelet'felvételére" címmel olvashatott az érdeklődő egy szöveget Novák István tollából. Jóllehet a Szerző eleve elhatárolódik attól, hogy írását — címéből és szóhasználatából egyébként logikusan következően - társadalomtudományi szövegként kezelje, mégis ha az olvasó — jelen esetben én — nem tudván kibújni bőréből — jelen esetben társadalomtudományi képzettsége által meghatározott olvasási szokásaiból —, enged a cím csábításának, bizony több ponton is vitába kényszerül a Szöveggel. A következőkben a Szöveggel folytatott, alapvetően és vállaltan társadalomtudományi szempontú vitámból szeretnék néhány gondolatot a Tisztelt Olvasó elé tárni. Azért a Szöveggel vitázom, mert a Szerzőt nem ismerem, számomra csak a Szöveg, és az általa reprezentált világ adódik, ezzel kerülök (szemtől) szembe. A Szöveget éppen ezért nem annyira személyes produktumként, inkább — saját fogalmával élve — „látleletként” fogom kezelni, feltételezve, hogy a Szöveg mögött álló Szerző nem csupán a személy, hanem az a komplex életvilág, az a kultúra, melyet az írásba foglaló konkrét személy a maga egyediségében reprezentál. Az a „mi” melyre hivatkozva mondandóját fogalmazza. Ennek a diskurzusnak van egy további, nagyon fontos implicit sajátossága: nem a világ puszta adottságaiként értelmezett valóságról folyik. Merthogy, „a valóság társadalmilag és kulturálisan konstituált”1 2 vagy másképp szólva: a valóság a világ puszta adottságainak interpretációjaként áll elő, s érvényessége korlátozott. Ahogy az Egyháznak, mint sajátos szubkultúrának3 megvan a maga, „nem 1 Várkonyi Benedek: Mire jó a múlt? Beszélgetés Hayden White történetfilozófussal. Cafi Bábel, 2003.1-2. sz. 19. p. 2 Sebők Marcell: Előszó. In uő (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások is esettanulmányok. Budapest, 2000, Replika Kör, /Replika könyvek, 7./, 8. p. 3 A szubkultúra szó jelen esetben társadalomtudományi kategória, azaz semminémű pejoratív implikációval nem bír, csupán egy, a társadalom többségi - esetünkben pl. nemzeti vagy „közegyházi” — kultúráján belül létrejövő, attól eltérő és azzal sajátos viszonyban álló integrált entitásra utal. Egyébként a szubkultúra fogalma gyakorlatilag fedi azt a jelenséget, 35
