Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sell, Alan P. F.: Isten nyilvános tisztelete

08 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2003/1 SO

Tanulmányok, előadások

Sell, Alan P.F.

Isten nyilvános tisztelete Emlékek és megoldásra váró kérdések

niz elmúlt év szeptemberének utolsó vasárnapján csendesen ün- gj^jnepeltem első szószéki szolgálatom ötvenedik évfordulóját.1 Nagy kiváltság, hogy Isten örömüzenetét félévszázadon keresztül hirdethettem otthon és külföldön is. Több szolgálati helyről is megemlékeztem ebben a visszatekintésben — többek között számos magyarországi gyülekezetről is. Ebben a visszaemlékezésben újból és újból feltettem magamnak a kérdést: mit is csinálunk akkor, amikor istentiszteletet tartunk? Erre a kérdésre próbálok meg válaszolni most azzal, hogy összehasonlítom az ötven évvel ezelőtti istentiszteleteket a maiakkal. Módszerem biblia-teológiai igazolása az, hogy azoknak a jelenkori bizonyságtétele, akik a zsidó-keresztyén tradíciónak részesei, mindig abból táplálkozott és abból nyerte ihletését, hogy hálatelt szívvel emlékeztek vissza Istenük múltban megtapasztalt jóságára, a jelent nézve pedig bíztak kegyelmében és irgalmában.

I.

A mindenható Isten tisztelete a keresztyén egyház elsődleges kötelessége. Az 1648-as Westminsteri Kiskáté első kérdése így szól: „Mi az ember legfőbb célja?” A válasz: „Az ember legfőbb célja, hogy Istent dicsőítse és Őbenne örökké örömét lelje.” Mindig is voltak és vannak olyanok, akik nem értenek egyet ezzel. A Philadelphia Public Ledger 1836. december 2-i száma nagybetűvel hirdette: „A mindenható dollár imádatunk egyeden tárgya.” A keresztyén ember szá1 Elhangzott a Sárospataki Református Teológiai Akadémián, 2002 őszén.

SO 5 03