Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - MÚLTUNK - Molnár Sándor: Néhány fejezet Telkibánya vallási életéből
Molnár Sándor Dallam: 77. zsoltár Az Istenbez az én szómat A kenyérkereső apa Miatt van e ház most gyászba’. Siratják gyermekei, S hullanak hús könnyei. A hús özvegy meg úgy né.z ki, Mint a szpmorúfűz lombjai, Búsan lehajtja fejét, S úgy siratja hű főijét. Csakugyan meghaltál hű félj, Hű párod marad özveggyé, Gyermekeid árvákká, Bánatos gyászolókká, Kidőlt e háznak oszlopa, Amely e házat tartotta, Most a keserűség árja, Szívetek át alj árja. Szívünk mély gyászba borulva, Szemünk könnyektől áztatva, Ha rá gondolunk arra, Hogy nincsen jó apa, Sírunk mi is tiveletek, Bús anya, árva gyermekek, Atyátok most búcsúzik, Tőletek ő megválik. Dallam: 28. ^ro//ár Hozgád kiáltok kegyes Uram (virrasztóba) A nap, nap után halad múlik, Nem tudjuk, éltünk meddig nyúlik, Mert éltünk rövidpercentétek, Tudja egt isteni végzésnek. Elérjük e hát reggelünk, Vagy ez talán a végső éjjelünk ? Oktass Uram, hogy készen legyünk, A rossz ú1™! a jóta térjünk, Add, hogy legyünk bűneinktől ment, Hogy halálunkra legyünk mi szent, Mert hatalmad szent szavára, Megyünk minden test útjára. Vagy ha úgy rendeled, Istenünk, Hogy ez éj utolsó minő künk, Akkor kezeidbe lelkünket, Bátran ajánljuk és testünket, Vedd be te szent országodba, így lesz lelkűnknek szombatja. Dallam: nincs jelölve (udvaron) A szunnyadót hagyjátok, Hágjátok álmain, Melynél melynél egébet sem bír, A sír jég párnáin, A szunnyadó álmait Szellemkéz rezgj át, Csendes a sír éjjele, Nyugtató álmot ád. A sírban béke honol, Nincsenek vágai, Ki életét bevégzj, Meghalnak kínjai. A szunnyadót hágjátok, Hágjátok álmain, Ne bántsátok nyugalmát, Hisz ólma boldog itt. A Hágjátok álmain. Dallam: 205. dicséret Ne szállj perbe énvelem Áldd meg Atyánk, Istenünk, Eltávozó kedvesünk, Szeretetbe híven, töltő el a pályát, Nyerjen égj koronát. Áldd meg Atyánk, Istenünk, Hadd nyugodjék kedvesünk, Parancsodra teste immár sírba megen, Mi porból lett, por legen. Áldd meg Atyánk, Istenünk, Sírban levő kedvesünk, Valósítsd meg hitét, édes reménységét, Áldd meg szent örökségét. 124
