Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Zoltán József: A megújított Magyar Református Egyház szervezetének kétfókuszos értékelése
A megújított Magyar Reformatus EgyuAz szeri tízetének kétfókuszos értékelése megáUapításából és a hozzájuk fűződő jogkörök, kötelezettségek kialakításából lehet következtetni a szervezet struktúrájára, mely egyértelműen hierarchikus. A különböző tisztségek megállapításából és-a hozzájuk fűződő jogkörök, kötelezettségek kialakításából lehet következtetni a szervezet struktúrájára. A struktúra a szervezeti funkciók, tevékenységek összessége, amelyek között kapcsolat mutatható ki. Azt is mondhatnánk, hogy a struktúra az a csontváz, amelyhez a különböző tagok kapcsolódnak. Megszabja a feladatok elvégzéséhez szükséges fizikai és szellemi munkát. Itt kell említést tennünk a hierarchikus felépítés fogalmáról. Legyen az bármilyen rendszer (még egyház is)15, egységekre, azok pedig további részegységekre bonthatók. Amíg a hierarchia a függőleges alá- és fölérendeltséget fejezi ki, addig a funkciók specializációjának elve a vízszintes irányt. Mindezek az igen fontos tényezők megtették a maguk hatását, melyeknek egyenes következménye lett egy kevert típusú, hierarchikus egyház- szervezet. „Valójában pedig csak a hierarchia maradványairól beszélhetünk — írja Nagy Géza —, hiszen az esperes és a püspök kezét megkötötte a senatus ecclesiasticus16, a melléjük állított testület. (...) Teljesen hiányzik továbbá régi egyházszervezetünkből a hierarchiának az a jellegzetes vonása, hogy az egyházi tisztség öncél, mert aló. századból töretlenül jön át a lelkipásztorok és kormányzó tisztségek ministerium vagy officium jellege.17 A 2. ábrán jól látható, hogy ennek az egyházszervezetnek, melyben a kommunikáció és kapcsolatrendszer többnyire fentről lefelé irányuló vertikális jellegű, az alsó szintjén lévő lelkészek sokkal kevesebb hatalommal rendelkeztek, mint akár a szuperintendensek, akik az esperesek révén minden gyülekezetei ismertek. Ezzel együtt az is megerősítést kapott, hogy ennek az egyházszervezetnek a tengelyét az esperesek képezték, akiket a lelkészek maguk közül választottak.18 15 Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy egyházi vezetőink és lelkészeink közül többen nem tudják elfogadni a hierarchiát az egyházra nézve, mivel azt Opus Deinek látják. F.nnek mély igazságtattama van. Ahogyan minden szervezetnek feladatai ellátásához, így a látható egyháznak is szükségeltetik lépcsőzetes elrendezés, szem előtt tartva, hogy azt Isten hozta létre, vagyis Isten munkája. 16 1562-re az Északkeleti Felvidéken a négy fratemitás négy szeniorral és 12 konszeniortal rendelkezett Ok lehettek tagjai a szeniori kollégiumnak (presbitérium), mely teljesen azonos hatáskörrel, létszámmal rendelkezett; a hierarchikus címeket tekintve a cseh-morva testvérek presbitérium vagy kistanács nevű vezető papi kollégiumával azonos. A kollégium létrehozásával gondoskodtak az egész püspöki jogkör betöltéséről. A testület tagjait maga a kollégium választotta a papok közül a többi lelkész és világiak hozzájárulásával, mely az őskeresztyének gyakorlatára utal. Ugyanazzal a jogkörrel és hatalommal rendelkezett, mint a középkori püspökök. Vagyis: kánonalkotással, lelkészszenteléssel, egyházi bíráskodással és fegyelmezéssel. 17 NAGY GÉZA: Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéből. Budapest, 1985. 202-203. p. (Továbbiakban: NAGY, 1985.) 18 Hogy a különböző kánonok ezt miként fogalmazzák meg, és az egyházi szolgáknak milyen hatáskört biztosítottak, az alábbi szakirodalmak ismertetik: 85
