Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kovács József: A Magyarországi Református Egyház 1948/51-es liturgiai reformja
Kovács József „a konventi liturgiaügyi bizottság javaslata alapján elfogadta az Isten- tiszteleti Rendtartást megállapító zsinati szabályrendelet javaslatának szövegét s a legközelebbi zsinati ülés elé terjeszti. Az Egyetemes Konvent örömmel vette tudomásul, hogy az „Istentiszteleti Rendtartás a Magyar Református Egyház számára” című kiadvány második és javított kiadásának kézirata elkészült.” A fentiekhez még hozzátartozik, hogy az írás bizonysága szerint az első kiadással megegyező formában, a Parochiális Könyvtár következő köteteként tervezték az új Ágendát kiadni. Őszi események A Liturgiái Bizottság sokadik ülése után 1950. szeptember 12-én a Zsinat elnökségi tanácsa megtárgyalja az új rend zsinat elé terjesztésének lehetőségeit és úgy dönt, hogy kérni fogja annak elfogadását a 9., 10., 21. §-ok kivételével. Ez utóbbiakat a Zsinati Elnökségi Tanács javaslata alapján a presbitériumokhoz kell küldeni, véleményezésre.52 Az 5. Budapesti Zsinat 12 éves ülésező munkájának záróülésszakán az atyák és testvérek többek között az Istentiszteleti Rendtartással is foglalkoztak. Ezen az ülésen, az előző napi előterjesztéssel összhangban, elfogadták az Istentiszteleti Rendtartás módosítására vonatkozó javaslatokat és ezzel megállapították a szabályrendelet végső alakját. A Református Egyház — hangulatos - beszámolója szerint: „Az igen jó munkával előkészített és előzetes bizottsági tárgyalásokon való elfogadtatás után előadott új Istentiszteleti Rendtartás a Zsinatnak úgyszólván vita nélkül megnyilvánult helyeslésével találkozott.53 Annál is inkább, mert a bizottság bölcs javaslata alapján a Zsinat úgy határozott, hogy az Istentiszteleti Rendtartáshoz (a régiek mintájára) hozzácsatolandó Utasításokkal nem foglalkozik, hanem azoknak ügyét átteszi az Egyetemes Konventhez, továbbá magának az Istentiszteleti Rendtartásnak azt a két pontját, amelyen az eddigivel szemben figyelemreméltó újítások történnének, még függőben tartja, hogy... a zsinati tanács határozzon ezekre vonatkozólag.”54 Az idézet két pont a vasárnap délelőtti homíliás istentisztelet (a tulajdonképpeni 9. és 10.§) és az úrvacsora szertartása (21 §), melyekről már esett s még esik szó. Mindezek után — így a hivatalos közlemény — „minden egyéb részében ... már ez a Zsinat törvényerőre emelte az új Isten- tiszteleti Rendtartást”. Nagyon találó Hörcsik Richárdnak erre a tényre vonatkozó megállapítása: „ A fentebbi bejelentés nem más, mint e reform elnapolása. Hiába 52 A Zsinati Elnökségi Tanács 1950. szeptember 12-ei ülésének jegyzőkönyve, Zsinati Levéltár 1. 37. b. 4675/1950. 53 Kiemelés tőlem. /K.J./ 54 RE II. évf. 18. sz. 1950. szeptember 15. 2. o. 70
