Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kovács József: A Magyarországi Református Egyház 1948/51-es liturgiai reformja
Kovács József 13. Hirdetések 14. Ének A rendből kitűnik egy jelentős változtatás, mégpedig az istentisztelet 5. pontja, a bűnvallás és bűnbocsánat-hirdetés. Ez a liturgiái elem Ravasz szerint már az 1929-es reformjavaslatban is benne volt, de különböző okok miatt nem kerülhetett bele a végleges megfogalmazásba. Mint azt a Zsinati Elnökségi Tanács döntéséből is tudhatjuk rokonszenvesnek találtatott. Másik részről a Ravasz által leírt úrvacsorái istentiszteletben történt változásokat kell elemezni. Ezekkel kapcsolatosan egy rövid, de annál lényegesebb változtatás kívánatos Ravasz szerint, ez pedig az úrvacsorái kérdések és válaszok mikéntje. Kifogásolva az 1929-es liturgiába bekerülő kérdéseket, hitvallásos alapon képzeli újragondolni azokat. Szerinte úrvacsora vétele előtt három dologról kell vallást tenni, az ember bűnéről és nyomorúságáról, Jézus Krisztus szabadításáról és az ezért áldozatul odaszentelt életről.34 Ehhez szorosan kapcsolódnak az újrafogalmazott bűnvalló imádságok is, melyekben az új tervezet szerint megszólalnak a magasztalás és a könyörgés hangjai is. Az új Ágenda a'második részében az istentisztelet bibliai alapvetésével foglalkozik, a harmadik rész pedig, a „Homíliás istentiszteletek” címet viseli. „Fájdalom, még mindig nem tudom azt mondani, hogy ez a terv a teljes és tiszta /mondjuk így eszményi/ református istentiszteletet mutatja. Egy ilyennek a tervével nem is jöttem volna elő, ha a debreceni egyetem teológiai fakultása fel nem szólított volna arra, hogy a teljes gyülekezeti istentisztelet tárgyában kérjek zsinati határozatot. Ezt elősegítendő a Kar egy tervezetet közöl, tiszta és helyes teológiai megokolással. Ez a tervezet csekély eltérésekkel azonos azzal, amit ez év május 6-án a budapesti teológusok Kálvin János Köre által rendezett konferencián „Istentiszteleti rendtartás” címen bemutattam.”35 - így vezeti be Ravasz a közölni kívánt istentiszteleti rendet. Véleménye szerint — és ez egybeesik a debreceni tanárok véleményével — az istentisztelet maga pars pro to to ábrázolja ki az üdvtörténetet36, helyet kap benne az Úr megszólítása, elhívása, a bűnbánat és a bűnbocsánat elnyerése, a megszentelődés és növekedés, valamint a parúzia várása. 34 Ennek kimondatlanul is a Heidelbergi Káté lett az alapja. A Heidelbergi Káté a Magyarországi Református Egyház hivatalos hitvallása. Maga a dokumentum Heidelbergben készült, első nyomtatása 1563-ban jelent meg. Magyarországi használata Erdélyben kezdődött az 1564-es esztendőben. /K.J./ 35 Ravasz i. m. 11. o. 36 Ehhez lásd még: Pásztor János: Liturgika, DRTA Gyak. Th. Szemináriumának füzetei 1. Debrecen, 1985. 167. o. 66
