Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kovács József: A Magyarországi Református Egyház 1948/51-es liturgiai reformja

A Magyarországi Református Egyház 1948/51-es liturgiái reformja

nemzeti ünnepekre szánt istentiszteleti példákkal, amelyeket az egyház és az állam közötti megegyezésben vállaltunk. Súlyos mulasztás volna ezt fel nem használni arra is, hogy az Istentiszteleti Rendtartást még egységesebbé, biblikusabbá és még reformátusabbá tegyük.”

Még az 1949-es évben a Református Egyház c. lap beszámol9 az Egyetemes Konvent magalakulásáról és arról, hogy létrejött annak Liturgiaügyi Bizottsága.10 11 Ebben az évben zsinati taggá lehetett Ravasz László is, ahol saját tanúsága szerint volt püspöktársai kérték fel az új Agenda körüli munkák végzésére.11

A bizottság meg is kezdte munkáját. Február 2-án a négy kerület püspöke12 értekezletet tart a Konvent székházában, ahol Ravasz előterjesztésére megvitatják a liturgia-reformmal kapcsolatos elképzeléseiket.13 A Konvent Elnökségi Tanácsa február 3-4-ei ülésein már konkrétumokról is esik szó: ki kell adni a háború idején meg nem jelent pótlásokat, felül kell vizsgálni a közgyónás és a feloldozás liturgiái megjelenítését, újra kell fogalmazni az úrvacsorái kérdéseket.14

Az ebből az időszakból fennmaradt levélváltásokból arra lehet következtemi, hogy a bizottság egy év alatt több év elmaradást pótolva dolgozott. A tiszáninneni püspök, Enyedy Andor Kiss Józseftől már márciusban azt a felkérést kapja, hogy véleményezze az elkészült tervezetet.15 Azonban a levéltári források erről az időszakról meglehetősen kevés adatot szolgáltatnak. A sajtóban az év végétől kezdve olvashatunk az események menetéről. Mindenesetre egy levélváltás dokumentumai fennmaradtak. Ezekből kiderül, hogy a nyár közepére a tervezett változtatások nagy

9 RE I. évf. 20. sz. 1949. december, 16. o.

10 Tagjai: Győri Elemér elnök, Ravasz László előadó, Benedek Sándor, Benkó Ferenc, Bodonhelyi József, Czeglédi Sándor, Enyedy Andor, Makkai Sándor, Matolcsy Sándor, Szabó Imre, Szabó Zoltán, Cs. Tóth Kálmán.

11 Ravasz László Emlékezéseim, Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Budapest, 1992. 358. o.

12 Bereczky Albert dunamelléki, Révész Imre tiszántúli, Enyedy Andor tiszáninneni, Győry Elemér dunántúli püspökök.

Bereczky Albert Ravasz László után lett püspök 1948 után. Személyét, munkásságát mint buzgó egyházépító kezdte, de a fordulat éve után mint erős kezű, az állami feladatokat végrehajtó vezető folytatta. Az 56-os forradalom idején több ízben is lemond tísztségéről. Végül is megromlott egészségi állapota miatt sem tér vissza az egyházi közéletbe. 1966- ban hunyt el.

Révész Imre (1889-1967) a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, kolozsvári, majd debreceni teológiai tanár. 1938-tól 1949-ig állt a tiszántúli kerület élén. O írta alá az állam és a MRE egyezményét, melynek előkészítésében tevékenyen részt vett 1948-ban. Győry Elemér (1891-1978) dunántúli püspök volt 1943 és 1961 között.

13 Meghívó a Liturgiái Bizottság 1949. február 2-án tartandó ülésére, Zsinati Levéltár 2. a. 314. 561/1949.

14 Kivonat az egyetemes konventi és zsinati elnökségi tanács 1949. február 3-4-ei üléseinek jegyzőkönyvéből, Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára (TiREL) Tiszáninneni Püspöki Irattár (TiPI) P-59, 356/1949.

15TiPI P-59, 356/1949.

59