Sárospataki Füzetek 7. (2003)
2003 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kovács József: A Magyarországi Református Egyház 1948/51-es liturgiai reformja
Kovács József Kutatásaim az alábbi fő forrásokra támaszkodnak:- elsősorban is a levéltárakban található, meglehetősen kevés számú írott anyag, sok esetben kéziratban fennmaradt jegyzőkönyvek, határozatok, leiratok,- másodsorban a korabeli egyházi sajtóban (Református Gyülekezet, Református Egyház, Az Út) megjelent cikkek, tudósítások, viták. Levéltári anyagok közül előkerült néhány személyes irat, melyek Ravasz Lászlóhoz5 6 és Enyedy Andorhoz5 kapcsolódnak, valamint szintén Ravasznak megjelent önéletrajzi könyve az, ami használhatónak bizonyult. A témát - érintőlegesen - tárgyalja minden újonnan megjelent liturgika- jegyzet. Az események pontos értékelhetősége érdekében szükségesnek látszott a kronológiai sorrend betartása, akkor is, ha néha egyszerre több szinten is zajlottak az események. Harmadsorban figyelembe vettem az 1929-es régi és az 1985-ös új Istentiszteleti Rendtartás szövegét is. 2. Előzmények A Liturgiái Bizottság megalakulása, munkája 1949-ben a Makkai Sándor7 szerkesztette Református Gyülekezet c. folyóirat hasábjain több cikk jelenik meg,8 mely a küszöbön (és azon túl) álló liturgiái reform kérdéseit tárgyalja. A számos megszólalót Ravasz László kezdeményező istentisztelet-tervezete késztette állásfoglalásra. Bevezető gondolatait így olvashatjuk: „Külső és belső okok tették szükségessé az Istentiszteleti Rendtartás reformját. Először az, hogy a könyv példányai elfogytak és szükségessé vált egy második kiadás. Fel kell használnunk ezt az alkalmat arra, hogy az Istentiszteleti Rendtartást kiegészítsük ...azokkal az imádságokkal, ... 5 Ravasz László Bánffyhunyadon született 1882-ben. 1921-től volt a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, 1948-ban mondott le hivataláról. Lemondásának körülményeiről önéletrajzában részletesen ír. Az általa vezetett kerület (a négy magyarországi közül az egyik) súlyánál és központjánál (Budapest) fogva igen meghatározó volt a református egyház életében. 1956 és 1957 fordulóján, egy rövid ideig újra ő irányította az egyházi élet szervezését, a forradalom utáni események következtében még budapesti (a Kálvin téren lévő) hivatalát sem tarthatta meg. Leányfalura költözve, visszavonultan élt 1975-ben bekövetkezett haláláig. 6 Enyedy Andor (1888-1966) a Tiszáninneni Református Egyházkerületnek 1942-től 1953- ig volt püspöke. A Magyar Református Egyházban zajló folyamatok 1953-as betetőzése volt, hogy az ősi református vidék kerületét a Zsinati rendelettel kimondta és az így megszűnő kerületet Tiszavidéki Református Egyházkerület néven a tiszántúliba illesztette. Ez a református egyházi törvényeknek ellentmondó, az egyházi vezetés erőszakos központi törekvéseit kiszolgáló rendszer csak a forradalom után, 1957. január 1-jével szűnt meg. Enyedy Andor ilyetén hivatalvesztése után Vácra került, végül Budapesten hunyt el. Személyének, életének és munkásságának vizsgálata még várat magára. 7 Makkai Sándor (1890-1951) lelkipásztor, teológiai tanár Sárospatakon, Kolozsvárott végül Debrecenben. Erdélyben 1926 és 1936 között püspöki tisztet is viselt. 8 Református Gyülekezet (RGy) I. évf. 10. sz. 1949. december, 8-15. o. Ravasz László idézett cikke; Református Egyház (RE) I. évf. 7. sz. 1949. május, 3. o. Kulifay Gyula írása. 58
