Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - KIADVNYOK - Bolvári-Takács Gábor: A Széphalom évkönyv új kötetei

oa Sárospataki Füzetek 2003/1 ín

változás. „Az elsőbe olyan írások kerültek, amelyek valamilyen módon Kazinczy Ferenc életművéhez és hatásához kapcsolhatók. (...) A második témakör tágabbra nyitja az érdeklődés ablakát; helytörténeti, néprajzi, névtani, közművelődési adatokat és problémákat feltáró írásokat teszünk közzé. S megnyitjuk e lapokat helyi költők előtt is, szeretnénk elősegíteni kibontakozásukat. A harmadik rész a Kazinczy Ferenc Társaság belső életébe enged bepillantást, hogy szélesebb körben is megismerhessék tevékenységünket” — írta a szerkesztő, no nem most, hanem az 1986-os beköszöntőben! De akár most is írhatta volna, hiszen e szerkesztői alapelv következetes alkalmazása nagy erénye a S^éphalomnzk. Megkönnyíti ugyanis a leendő szerzők dolgát, és elősegíti az olvasók eligazodását. Ennek megfelelően a három szerkezeti egység címei: Kazinczy és kora, História és hagyomány, Számvetés és szemle. (Nem lehet nem észrevenni a tudatos alliteráci- ót, s ez a szerkesztő esztétikai érzékére vall.) A 12. kötet beosztása hasonló, egy rendkívüli egységgel azonban mindjárt az elején bővült: A 200 éves Kossuth című blokk időszerűsége önmagáért beszél. (Benne szépirodalmi, történeti, irodalomtudományi jellegű írásokkal.)

Recenziónk keretei szükségképpen nem teszik lehetővé, hogy a két ismertetett kötet összesen közel száz (!) tanulmányáról, cikkéről szóljunk. Célunk a figyelemfelkeltés, s ezt alátámasztandó, a továbbiakban, mintegy tallózva az írások között, néhány általunk fontosnak, érdekesnek tartott témára irányítjuk a figyelmet.

Váczy János Kazinczy Ferenc és kora című műve második, kiadatlan kötetének szövegét a S^éphalom 2. kötete kezdte közölni, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött kézirat alapján. Azóta a folytatások valamennyi évkönyvben megjelentek, s nincs ez másként a legújabbakkal sem. Bízunk benne, hogy a kézirat közlésének lezárulása után a mű önálló kötetben is hozzáférhető lesz. Ugyancsak folytatásos téma a Kazinczy Ferenc bibliográfia, amely Busa Margit összeállításában először önálló kiadványként jelent meg, 1993 óta azonban ennek a S^épbalom ad helyet. Most az 1997-2000 közötti évek anyagának feldolgozása könnyíti meg a kutatók dolgát.

Rendkívül hasznos munkát végeznek az ELTE BTK szövegkiadó szemináriumának hallgatói, Kovács Sándor Iván professzor irányítása mellett. A 11. kötetben a „Gottfréd, vagy A felszabadított Jeruzsálem” című, eddig kiadatlan Kazinczy-fordítást Hausner Gábor átírása nyomán Csüllög Edina és Ribiánszky Orsolya rendezte sajtó

80124 08