Sárospataki Füzetek 7. (2003)

2003 / 1. szám - MÚLTUNK - Kövy Zsolt: A Losonci Református Teológiai Szeminárium

oa Sárospataki Füzetek 2003/1 00

gyarapodását szolgálta. Ök a hazát szétdaraboló trianoni diktátum után is élni akartak. A magyarországi református egyháztestből kiszakított 200 ezres felvidéki és kárpátaljai reformátusság 300 eklézsiája rövid idő alatt megszervezte önmagát. Az 1921-ben létrehozott Egyetemes Konvent s a Dunáninneni-, Tiszáninneni- és Kárpátaljai Egyházkerület (püspökség) hozzálátott a sebek gyógyításához, az eklézsiák rendbetételéhez, az egyházi élet folytonosságának biztosításához. 200 ezer felvidéki és kárpátaljai reformátusság 300 eklézsiája rövid idő alatt megszervezte önmagát. Az 1921-ben létrehozott Egyetemes Konvent s a Dunáninneni-, Tiszáninneni- és Kárpátaljai Egyházkerület (püspökség) hozzálátott a sebek gyógyításához, az eklézsiák rendbetételéhez, az egyházi élet folytonosságának biztosításához. A Református Egyház Egyetemes Konventjét 1922. május 17- 18-án tartották meg Pozsonyban.1 Kemény és határozott hangon nyilatkozott az egyházat ért sérelmekről a kormány részéről, nehezményezte az egyházi élet szabadságának gátolását, a rendőri felügyeletet, a lelkészi fizetések visszatartását. Megállapította azt is, hogy a csehszlovák kormány a Magyarországon végzett lelkészeket és tanítókat nem engedi szolgálni, ami megerősítette azt az elhatározást, hogy a lehető legrövidebb időn belül egy református teológiát és egy tanítóképzőt kell felállítani. A teológia székhelyéül Rimaszombatot, a tanítóképző helyéül pedig Komáromot jelölték meg. A Konvent kereste a modus vivendit a csehszlovák állammal, de „a sérelmek kiküszöbölésére, a helyzet normalizálására csak az 1923-as Léván tartott törvényhozó zsinat után kerülhetett sor, amikor a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyházat az állam, rendes és törvényes helyzet kialakulván [...] a többi egyházakkal teljesen jogegyenlőnek ismeri el, és ugyanazokban a kedvezményekben részesíti, mint a többi egyházat”.1 2 A felvidéki református lelkészképzést azonban nemzetiségi okokból nem nézte az állam jó szemmel. Szívesebben vette volna a pozsonyi egyetemi képzést együtt a szlovák evangélikusokkal, vagy a prágai Húsz János Egyetemen való teológiai tanítást cseh nyelven. A Református Konvent azonban ragaszkodott az önálló intézményhez és a magyar nyelvű oktatáshoz. Mivel Sörös

1 Puntigán József: A losonci teológiai szeminárium. Losonc, 2000, 5.

2 Magyarok a nyelvhatáron. Böszörményi István: A losonci Református Teológiai Szeminárium. In: Gömörország, 2000, őszutó, I. évf. 3. sz. 19.

BO 116 OS