Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Csorba Dávid: Politikum és vallási türelem - Csúzi Cseh Jakab prédikációs mentalitása

Sárospataki Füzetek 2002/2 90

melletti legeklatánsabb 17. századi képviselőjeként tartotta számon.1 A 17. századi magyar református egyháznak valóságos prédikátornemzedéket nevelő Csúziakról ugyanakkor még nem készült eddig számottevő értékelés. Az idősb Csúzi Cseh János még dunántúli lelkipásztor, fia, Jakab, regényes életutat bejárt, gályarabságra hurcolt prédikátor. Ennek fiai, József és János, orvosi és teológiai diplomát egyaránt szereztek, sőt utóbbi volt a hazai első sziámi-ikrek Európa szerte híres orvosa.1 2

A mezővárosok által teremtett kulturális és gazdasági viszonyok közt a 17. században kialakultak a városokhoz kötődő lelkészi dinasztiák, ároni családok. A város állta a peregrinatio súlyos költségeit, és a papmarasztás jogi intézményén keresztül a hely szellemiségéhez, sőt inkább kegyességi attitűdjéhez közel álló pásztort tartott meg. Várad, Debrecen, Pápa, Kassa, Gyöngyös vagy Losonc mind jellegzetes vonzáskörzettel rendelkeztek lellti téren is. A fenti vizsgálat fontos kérdéseket tárhat napvüágra. A dunántúli származású család jóüehet több ízben is megkísérelte a visszatérést pátriájukba - a peregrinatio decennalis évtizedei után Csúzi Cseh Jakabot még du- nántúü püspöknek is választották -, végül Losoncon talált biztos menedékre.3 Nem is beszélve a korabeli debreceni származású kegyességi könyvekről és tankönyvekről, Komáromi Csipkéstől Martonfalvin át idős Köleséri műveiig, melyekből több előszó tanúsítja Dobozi főbíró ösztönző szavát. Biztatásának köszönhetően fogott neki Debrecen történetének megírásához Bartha Boldizsár, felhasználva munkájához a tanács — azóta elpusztult — jegyzőkönyveit. Debrecenben jelentette meg Szőnyi Nagy István a korban egyedüláüó Gusztáv Adolf — mítizációt tartalmazó Kegyes vité.^ (Db, 1675) című munkáját, és Csúzi Cseh Jakab a "Lelki bölcsességre tanító Oskolaját (Db, 1680). Érdemes volna vizsgálat tárgyává tenni a városi kegyességet: a hasonló lelkiségű városi vezetés többnyire hasonló mentaütású lelki vezetőket választott.

1 BODONHELYl József: angolpuritánizmus lelki élete és magyar hatásai. Debrecen,

1942.; BARCZA i. m.; MOLNÁR Attila: A kálvini^mus hatása a magyar társadalmi életre. Confessio 1996/4, 81.

2 ESZE Tamás: Csuzj Cseh József, a Rákóczj-kor ismeretlen írója. ItK 1964, 265-6.

3 ZovÁNYI Jenő: Helyesbítések. Csúzi Cseh Jakab életrajzában. ItK 1941, 282-3.

90 83 GS