Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 1. szám - HELYREIGAZÍTÁS - Malcom Muggeridge: A keresztyén társadalomnak vége - de Krisztusnak nem (Ford.: Hegyi Zita és Rácsok Gabriella)
hogy az igazságot a személyes hiten keresztül és olyan intellektuális érdeklődéssel kutassa, amelynek fókuszában Jézus Krisztus áll. A nyugati egyetemek többségét azzal a meggyőződéssel alapították, mely szerint a teológia a tudományok királynője, és az emberi lét teljességéhez a kulcs az Isten igazságára való törekvés Jézus Krisztus által. Úgy gondolták, hogy ezen az igazságon kívül annak minden más kifejeződése töredékes és meddő. A huszadik század utóbbi felében azonban ez a hagyomány majdnem eltűnt. Ahol pedig Jézus Krisztussal és a keresztyén tanokkal a diákok még találkoznak tanulmányaik során, ott is csak az összehasonlító vallástudomány kis részeként vagy egy teológiai fakultáson jól elkülönítve, a diákság többsége számára hozzáférhetetlenül történik ez. A vallásos buzgóság a diákok között szégyellnivaló, a Biblia tekintélyébe vetett hit nem ápolnivaló élet, hanem felvilágosításra szoruló naivitás. A művészet, az irodalom és a tudományok terén azokat a tudósokat, akik a ke- resztyénség iránti elkötelezettség jeleit mutatják, valószínűleg egy vállrándítással elintézik mint különcöt, vagy mint aki túlzottan leegyszerűsíti a dolgokat. Ezzel egy időben maga az igazság is leértékelődött, különösen a humán- és a társadalomtudományok területén, de egyre fokozódó mértékben a természettudományokban is; a belőle levonható következtetések, de még puszta léte is kétségbevonható. Úgy tűnik, az egyetemek a széttöredezettséget segítik elő egyrészt azzal, hogy előnyben részesítik a szakosodást és a gyakorlati képzést - ezzel aláásva az általános műveltség elsajátítását; másrészt azzal, hogy semmibe sem veszik az akadémiai közösség spirituális, erkölcsi és lelki egészségének hanyatlását. Ebben a közegben Pascal szellemiségének időszerűsége vitathatatlan. Pascal átfogó szemlélete említésre méltó. A tizenhetedik századi Franciaország a modem természettudományok aranykorát élte. Ez egyúttal egy nagy vallási ébredés kora is volt. így amikor a fiatal Blaise a mindent átfogó igazság után sóvárogva, elkezdett mást is kutatni a matematikán és a tudományon kívül, egy kiterjedt, a filozófiával, metafizikával és a vallással aktívan foglalkozó tudóstársaságra lelt. A Les Pensées mély gondolataiból Pascal kutatásának és keresztyén hitre jutásának gyümölcse is nyilvánvalóvá válik, sőt bizonyítéka annak, hogy képes volt kialakítani az emberi megtapasztalás egységes, integrált megértését. Élete hátralevő részét Jézus Krisztus dicsőítésének szentelte, ugyanakkor nem fordított hátat a matematikának és Malcom Mu^eridge__________________________________________ 88
