Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Kézi Erzsébet: A politika és az oktatáspolitika kapcsolata Klebelsberg Kunó koncepciójában
c* Sárospataki Füzetek 2002/2 *> a levélrészletet, amelyet Fischer Fülöp sárospataki főrabbi írt az 1931. évi jubileumi ünnepségek alkalmával, és ami jelenleg is a Tiszáninneni Református Egyházkerület levéltárában található. „Ez a kiváló intézmény négy évszázados miiltja folyamán nemcsak a fenntartó egyháznak volt egyik legkiválóbb alkotása, hanem mindenkoron bevehetetlen fellegvára volt az igazi magyar hazafiasságnak és felekezeti türel- mességnek”.1 Nem volt direkt politikai jellege a gödöllői franáa gimnázium megnyitásának. Bár Bethlen István miniszterelnök az 1920-as években többször próbálkozott a francia politikai álláspont Magyarországgal szembeni ellenséges magatartását megváltoztatni, fáradozásait nem koronázta siker. Már 1920-ban igénybe vette a katolikus egyház közvetítését. Erről Romsics Ignác így írt: „Az angol és az olasz támogatás megszervezése mellett törekedett Bethlen a francia közvélemény megnyerésére és a francia kormány befolyásolására is. Miután a január 17-i választásokon Clemenceau megbukott, s a Millerand-kormány megalakulásával a katolikus befolyás növekedett, 19-én arra kérte a magyar külügyminisztert, hogy Klebelsbergen keresztül mozgósítsák a hazai katolikus tényezőket, s memorandumban kérjék Amette francia bíboros támogatását a magyar érdekek védelmében. Csemoch hercegprímás levele rövidesen meg is érkezett Párizsba, s Amette interveniált is Dechanei köztársasági elnöknél. Eredményt azonban nem ért el. Március 10-i válaszában a francia bíboros közölte: a béke- konferencia nem fog változtatni a magyar békefeltételeken”.1 2 A magyar közeledést elsősorban Bethlen István miniszterelnök elképzelései alapján az 1920-as években többször megismételték. Bethlennek ugyanis az volt a véleménye, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország kitörjön az első világháború következtében került elszigeteltségből. A Franciaország felé tett kísérletek azonban sikertelenek maradtak. Ennek ellenére a francia kultúra jelentőségét és a rendkívül aktív külpolitika európai fontosságát nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Másrészt a magyarországi egyházak politikai és kulturális szerepének is teret kellett biztosítani, 1 Fischer Fülöp sárospataki főrabbi levele 1931-ben Elekes Imre közigazgatóhoz. Tudományos Gyűjtemények Levéltára, Sárospatak, K.K.III.2. 2 ROMSICS Ignác (1991): Bethlen István — Politikai életrajz. Budapest. 102.
