Sárospataki Füzetek 6. (2002)

2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Kádár Ferenc: Szabó Zoltán homiletikai öröksége

OS Sárospataki Füzetek 2002/2

beszédet. Kedvelte és kedveltette ikes igéink nyelvünket gazdagító ragozási formáit. Felhívogatta figyelmünket mondanivalóink fűszerezésére: a Biblia sokrétűségével, az élet képeskönyvével, szemléletes- séggel, ábrákkal, meglepő fordulatokkal, a jó ízlés határain belül. A stílustalanság dudváit irgalom nélkül irtotta. Agyunkba véste, hogy a magyar nyelvet irodalmunk értékeiből folyamatosan tanulmányozzuk.”1 Mais megszívlelendők e tanítások...

A tanítvány arra is emlékezik, hogy professzora sokszor emlegette Kantot, aki csak akkor tudott írni, ha ablakából látta a königsbergi toronygombot. Ha faágak „girbe-gurba nyúlványai” takarták a kilátást, levágatta azokat2.

Mai igehirdetőknek és teológusoknak is szívére lehet helyezni az igehirdetés-készítésnek ezt az elemi szabályát: látni a toronygombot!

ige hirdető személye és a^ igehallgatók közössége

Szabó Zoltán kellő figyelmet szentelt az igehirdetés emberi tényezőinek. Tudta, hogy Isten Igéje örök, de nem általános, mennyből jövő, de nem légüres térben mozgó valóság. Isten emberi eszközön keresztül és az embernek címezve hirdetteti igazságát és kegyelmét.

Az igehirdető szolgálata kiváltképpen való élethivatás. Szabó Zoltán megrendülve beszél arról a csodáról, kiváltságról és teherről, amit Isten szavának továbbadása ró az igehirdetőre. „Nincs az a fáradtság, amely érette elég sok, az az áldozat, amely érette elég súlyos volna; tehát nincs még az a kritika sem, amely érdekében elég kemény, az a kötelezettség, amely érette eléggé halálosan komolyan vett lenne”.3 Az igehirdető személyében, sőt fizikai állapotában érzi küldetése felemelő és súlyos voltát. Ezért áll — ha szolgálatát komolyan veszi — belső remegéssel a szószéken, és ezért érzi úgy az igehirdetés végén, hogy egy darab szakadt ki a leikéből.4 Az igehirdetői szolgálat teljes, egzisztenciális odaadottságot igényel attól, aki végzi.

1 KONCZ Sándor: i.m. 17.

3 SZABÓ Zoltán: Igehirdetésünk... 7.

4 ua. 15.

90 52 OS