Sárospataki Füzetek 6. (2002)
2002 / 2. szám - CENTENÁRIUM - Kádár Ferenc: Szabó Zoltán homiletikai öröksége
GS Sárospataki Füzetek 2002/2 SO pet kapnak az igehirdetések „pillértelenségéről” és „lapos zűrzavarosságáról” — ahogy ő fogalmaz1. Ugyanez a gyakorlati elkötelezettség vezeti abban, hogy hallgatóival együtt felméréseket készítsen a gyülekezeti tagok igehallgatási szokásairól. E felmérésekről számol be az Igehirdetésünk revíziója című, már említett tanulmányában. Az igehallgatóik válaszainak komolyan vétele, értékelése1 2 jól tükrözi a homiléta fent említett ekléziasztikai felelősségét, hogy minden idegszálával figyel az ige útjára, befogadására, vagy visszautasítására. Mit vall S^abó Zoltán igehirdetésről? Az igehirdetés Szabó Zoltán számára életformát jelentett. Teológiai tanári, majd politikusi munkája mellett is mindig megragadta az ige hirdetésének drága alkalmait. Sokat prédikált a Teológia keretei között, a sárospataki és környéki gyülekezetekben, kiszállásokon, konferenciákon, majd élete utolsó másfél évtizedében gyülekezeti lelkészként Ofehértón és Noszvajon. Igehirdetői munkájának mégis van egy jelentős része, amely nem kifelé szólt, hanem befelé. Szabó Zoltán önmaga igehirdetője volt. Aki beletekint gyakorlati írásmagyarázataiba, az évtizedeken át végzett „magán-exegézis” gazdag világába, az meggyőződhet erről. S van egy még fel nem tárt világ, a fájdalom és gyász világa: az „Irénként könyve”3 — noteszek és füzetecskék tucatjai, amelyekben a fiatal tanár miniatűr igehirdetésekben és ima-gyöngyszemekben önti ki szívét és keresi az Úr vigasztalását a hitvestárs elvesztése után. A fájdalomban is önmaga igehirdetője Szabó Zoltán. Mindebből következik az, hogy mint teológus is, szent megszállottsággal és nem hűvös távolságtartással nyilatkozik az igehirdető szolgálatáról. Úgy beszél róla, mint élete, szubjektuma részéről. Ezért is lép föl az olyan félrevezető kifejezésekkel szemben, mint „egyházi beszéd”, „templomi szónoklat”, sőt még magáról a „prédikáció” szóról is azt mondja, hogy inkább elrejti a lényeget, mint kiemelné4. Az igehirdetés szót azért tartja a legtalálóbbnak, mert — ahogyan ezt a 1 ld.: SZABÓ Zoltán: i.m. Igazság és élet 1938. június, 251. 2 SZABÓ Zoltán: Igehirdetésünk revíziója i.m. 8-12. 3 SZABÓ Zoltán: Irénkém könyve — Cendes precek, 1932-51. TGy Kt.a. 633 4 SZABÓ Zoltán: Igehirdetésünk... 7.
